Hogyan lehetünk sikeresek és gazdagok, és vajon képesek vagyunk-e a szilveszteri fogadalmunkat betartani? Egyáltalán, érdemes-e bármit is megfogadnunk, vagy csak tegyünk mindent úgy, ahogyan eddig is a legjobbnak gondoltuk?

Erre nincs jó válasz, viszont jó pár szerencsehozó szilveszteri babona van, amelyből mi magunk sem maradhatunk ki.

Az első és legfontosabb dolgok egyike, hogy újévkor tegyük félre a reformételeket, a szakácskönyvünket érdemes máshol felütnünk – és semmiképpen ne együnk szárnyast. A mondás ugyanis úgy tartja, aki szilveszter napján szárnyast eszik, az az egész évi rosszat kaparja el, ugyanakkor újév első napján a szerencsénket is elkaparja az a fránya szárnyas jószág. A pulyka egyébként is híres arról, hogy haragot hoz a házhoz.

Halat sem érdemes fogyasztanunk, mert elúszik vele a szerencsénk, ugyanakkor malacot egészen bizonyosan kötelező ennünk, mivel az orrával túrja elő a szerencsét. Talán így van, talán nem, mindenesetre némi malacsültet érdemes fogyasztanunk a biztonság kedvéért!

Szerencsehozó babona az is, hogy ha újév napján férfi érkezik a házhoz, akkor szerencsét hoz, ám hölgylátogató esetében ez nem jelent túl rózsás helyzetet, ő ugyanis nem hozza, ellenben biztosan viszi a szerencsét.

További követelmény, hogy még véletlenül se vigyük le éppen újév első napján a szemetest, mert azzal a szerencsét is kivisszük a lakásunkból. Szemeteskuka ide vagy oda, mindenképpen várjunk vele másodikáig, ilyen apróságon ne múljon az évünk sikeressége!

A szilveszteri fogadalmak mellett legalább olyan fontos, hogy amit az újév első napján teszünk, olyan lesz az egész évünk is. Kerüljük tehát a hosszan tartó vitákat, veszekedéseket, igyunk inkább egy pohár forralt bort és a kandalló mellett beszélgessünk nagyokat, vagy szeretkezzünk egy jót a párunkkal, ha van.

Hogyan álljon pénz a házhoz az újévben is: mindenképpen fogyasszunk pénzre emlékeztető ételeket, úgymint lencsét, babot vagy borsót, hiszen ezek a gazdagságot, a bőséget szimbolizálják. Érdemes ilyenkor a kamrát, az éléstárat is feltölteni, mert ha ilyenkor mindenből van tartalék, az az egész évre nézve kedvező.

Állítólag ha újévkor rétest sütünk, akkor a szerencsét is tartósabbá varázsolhatjuk, ha lehetséges, kerüljön némi rétestészta is az asztalra.

Az óév és újév közötti éjszakán arra is fény derülhet, hogy ki lesz életünk párja. A népszokás szerint nem kellett hozzá más, mint néhány házilag gyúrt gombóc, amikbe gondosan belerejtették a papírra írt legkülönfélébb férfineveket. Amelyik gombóc főzéskor elsőnek feljött a víz felszínére, az tartalmazta a jövendőbeli nevét.

Szokás volt kora reggel friss vízben mosakodni, hogy egészségesek maradjanak. Aki reggel a kútról elsőnek mert vizet, „elvitte az aranyvizet”, és egész évben szerencsés volt.

Ezen a napon nem szabad orvost hívni, orvoshoz menni, mert akkor betegséggel töltjük majd a következő évet.

Akinek van almafája, íme, egy külföldi hagyomány: a tiroliak esküsznek rá, hogy ha a férfiak szilveszter éjszakáján meztelenül megrázzák az almafát, egész évben nem lesz gondjuk.

A pénzérméktől anyagi helyzetünk kedvező alakulását remélhetjük. Szilveszteréjszaka az utolsó óraütésnél halmozzuk az érméket asztalra a lámpa alá vagy mások szerint, legyen a zsebünkben aprópénz.

A nagy zajkeltéssel szilveszter éjszakáján egyesek szerint el lehet üldözni a gonosz és rossz szellemeket, valamint az óévet, és egy igen egyszerű magyarázat szerint ez csupán a jókedv és a vidámság jele.