- közölte az NMHH Médiatanácsa pénteken az MTI-vel. Egy hírműsor sem lépte át tavaly a törvényben előírt húszszázalékos arányt a közvélemény tájékoztatását nem szolgáló (bulvár) bűncselekmények bemutatásában - olvasható a Médiatanács által a héten elfogadott elemzésben, amelyben az NMHH hat hírműsort vizsgált, a Class FM Híreket, a Duna TV Híradót, a Kossuth Rádió Déli Krónikát, az M1 esti Híradót, az RTL Klub Híradót és a TV2 Tényeket. Jelezték, a rádiók hírműsoraiban csökkent, a televíziókéban nőtt az ilyen jellegű hírek száma az előző évhez képest.

A legtöbb, ebbe a kategóriába tartozó beszámolót tavaly a Tények adta le, amely 19,8 százalékos arányszámával épphogy nem lépte túl a törvényi maximumot. Az RTL Klub Híradójában 14,1, a Duna TV hírösszefoglalójában 1,6, az M1 esti híradójában 1,4 százalékban szerepeltek ilyen összeállítások. A Déli Krónikában volt a legkevesebb ilyen beszámoló (0,7 százalék), a Class FM műsorában tavaly november közepéig 3,3 százalékos volt a bulvár jellegű bűnügyi hírek aránya.

A Médiatanács kitért arra is, hogy a közvélemény tájékoztatását szolgáló bűntények - mint a "politikát érintő ügyek, migrációval kapcsolatos bűnesetek, terrorcselekmény, hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyt érintő bűnügyek" részesedése - nem változott jelentősen 2015-höz képest, 7,7 és 13,4 százalék között volt. A televízióban a közszolgálati csatornáknál a terrorcselekmények voltak a meghatározók, a TV2 a hivatalos és közfeladatot ellátó személyeket, az RTL Klub pedig a politikát érintő bűneseteket szerepeltette a leggyakrabban.

Az NMHH vizsgálata kiterjedt a közélethez kevéssé kapcsolható, úgynevezett "azonnali hatást kiváltó hírek" vizsgálatára is - tették hozzá. Ezek között vannak a bűncselekményekről szóló híradásokon túl egyebek mellett a háztartási, közlekedési, munkahelyi balesetekről és természeti katasztrófákról szóló riportok. A Tények 52,6 százalékát, az RTL Klub Híradó 42,5 százalékát tették ki az ilyen összeállítások, ami 2015-höz képest növekedés. A teljes tanulmány jövő hétfőtől elolvasható az NMHH honlapján.

Közölték azt is, hogy a tanács elfogadta a hatóság legfrissebb vizsgálatát a 2016 második félévében közzétett új televíziós reklámszpotokról. Az NMHH 35 tévécsatorna először közzétett reklámjait elemezte, amelyekben 2656 új reklámszpot jelent meg, amelyek az összes hirdetés 43,7 százalékát tették ki. Az új reklámok több mint egymilliószor kerültek képernyőre, tehát átlagosan 390-szer ismételték őket fél év alatt (2015-ben ez 305 volt). 2015 azonos időszakához képest nőtt az egy csatornára jutó összes reklám: 62 301-ről 67 816-ra, a médiaszolgáltatónkénti összes új hirdetés pedig 29 046-ról 29 617-re. A reklámok 30 százaléka ezer forint alatti, 36 százaléka ezer és tízezer forint érték közötti terméket, szolgáltatást népszerűsített.

Mint írták, a Médiatanács idén is meghirdeti a közösségi médiaszolgáltatók műszaki fejlesztését támogató pályázatát a Magyar Média Mecenatúra program keretében, összesen 110 millió forintos keretösszeggel. Az igényelhető maximális támogatás televízióknál ötmillió, rádióknál hárommillió, kisközösségi rádióknál egymillió forint, de nem haladhatja meg a tervezett összköltség 80 százalékát. Az első fordulóra június 22. a jelentkezési határidő.

A testület véglegesítette a Kaposvár 99,9 MHz, a Veszprém 90,6 MHz és a Pécs 101,7 MHz rádiós médiaszolgáltatási lehetőségekre vonatkozó pályázati felhívások szövegét.

Az RTL Klub StílusKalauz című műsorának két tavaly decemberi adásában egy csomagküldő szolgáltatót szabálytalan termékmegjelenítéssel, indokolatlan hangsúllyal népszerűsítettek, ezért a Médiatanács 150 ezer forintos bírsággal sújtotta a médiaszolgáltatót.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Szerencsejáték Felügyeleti Főosztályának tájékoztatásából kiderült, hogy egy, az adóhatóság engedélyével nem rendelkező magyarországi online fogadóiroda logója jelent meg a Touch Down Magazin idei februári számában. Emiatt a Médiatanács felhívta a kiadó, a G-ADAM Könyv- és Lapkiadó Kft. figyelmét a jogszabályok betartására. A grémium a bírság nélküli jogkövetkezmény alkalmazásakor figyelembe vette a magazin olvasóközönségének alacsony számát és azt is, hogy a médiatartalom-szolgáltatóval szemben idáig nem állapított meg ilyen típusú jogsértést.