Hírek
2017. Március 18. 12:32, szombat |
Belföld
Forrás: mti
Továbbra is csak gyanú alapján lehet majd lehallgatni az állampolgárokat
Továbbra is csak bűncselekmény gyanúja alapján lehet majd lehallgatni az állampolgárokat
- hangsúlyozta az Igazságügyi Minisztérium (IM) parlamenti államtitkára az MTI-nek pénteken adott telefonos nyilatkozatában, úgy fogalmazva: ellenzéki politikusok annyira valótlant állítanak, hogy nem is lehet őket szakmai alapon cáfolni, el kellene olvasniuk az új büntetőeljárási kódex tervezetét.
Völner Pál a Magyar Nemzetben megjelentekre reagált. A lap pénteken azt írta, hogy amennyiben a tervezett formában hatályba lép az IM több törvényt módosító javaslatcsomagja, akkor már a bűncselekmény elkövetésének gyanújára sem lesz szükség ahhoz, hogy valakit lehallgassanak, hogy titkos megfigyelés célpontjává váljon, vagy hogy tudta nélkül felbontsák és elolvassák a leveleit, távollétében átkutassák a lakását, kocsiját.
Az államtitkár úgy fogalmazott, hogy ez az értelmezés "árnyékra vetődés", a Demokratikus Koalíció és a Párbeszéd politikusai pedig valótlant állítottak a témában tartott sajtótájékoztatóikon. Az újságíró és az ellenzéki pártok "téves következtetéseket vontak le egy hibás alapállásból" - szögezte le.
Azt mondta, arról van szó, hogy az úgynevezett leplezett nyomozati cselekmények egységesen mind a parlamenthez benyújtott új büntetőeljárási törvénybe kerülnek, emiatt módosítani szükséges más jogszabályok, így a rendőrségi vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény bizonyos rendelkezéseit, annak érdekében, hogy koherens legyen a jogrendszer. A korábbi szabályozási helyekről ki kell venni azokat az elemeket, amelyeket a büntetőeljárási törvénybe tesznek - ismertette, megjegyezve: "ezt pillantotta meg az újságíró", és ebből "vizionálta", hogy már gyanú sem szükséges a lehallgatáshoz.
Völner Pál kiemelte, hogy a nyomozás során továbbra is érvényesül majd az ügyészi felügyelet, és a jövőben ugyanúgy kell bírói engedély a lehallgatáshoz, mint eddig. A garanciális szintet még emelik is az eddigihez képest - fűzte hozzá.
Közölte, hogy az új büntetőeljárási törvény ötpárti támogatást kapott, ezenkívül olyan, kormánykritikus szervezetek is előremutatónak nevezték, mint a Helsinki Bizottság vagy a Társaság a Szabadságjogokért.
Az államtitkár azt is hangsúlyozta, hogy a rendőrségnek a továbbiakban is megmarad az intézkedési kötelezettsége. A Magyar Nemzet ugyanis azt írta, hogy a jövőben a szervezetnek már nem lesz dolga a titkos adatszerzés során észlelt bűncselekmény megakadályozása. A lap példája szerint, ha két bűnöző egy lehallgatott telefonon egy nő megerőszakolását tervezi, "kiszemelt áldozatuk csak abban bízhat", hogy a lehallgatóknak "nagyobb az empátiájuk", mint a jogszabály előkészítőinek, és "megtalálják a módját, hogy a tervezett erőszakot mégse hajthassák végre". Völner Pál ezt képtelenségnek nevezte.
Ezek érdekelhetnek még
2024. Október 16. 07:45, szerda | Belföld
Bajban az ipar, majdnem 10 százalékos a visszaesés
2024 augusztusában az ipari termelés volumene 9,5, munkanaphatástól megtisztítva 4,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.
2024. Október 16. 07:39, szerda | Belföld
Szijjártó Péter: a gazdasági semlegesség a gyakorlatban is megvalósul Magyarországon
A gazdasági semlegesség gyakorlati megvalósulását jelenti, hogy Magyarországon a német és a kínai vállalatok nyugodtan együttműködhetnek - mondta a külgazdasági és külügyminiszter kedden a BYD beszállítói fórumán Budapesten.
2024. Október 15. 07:44, kedd | Belföld
Nagy Márton: tizenhat pontos deregulációs csomag a turizmus fejlesztésére
A turizmus fejlesztését célzó 16 (14+2) pontos deregulációs csomagot terjesztett elő a nemzetgazdasági tárca a Magyar Turisztikai Ügynökséggel közösen - mondta a nemzetgazdasági miniszter hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón.
2024. Október 15. 07:43, kedd | Belföld
Kocsis Máté: nemzeti konzultációt kezdeményez a Fidesz gazdasági kérdésekben
Nemzeti konzultációt javasol a kormánynak a Fidesz, melynek témái között a gazdasági semlegesség, a kis és középvállalkozások támogatása, a béremelés, a munkáshitel, a lakhatás és a családtámogatások szerepelnének