Az egymillió főt meghaladó látogatószám elérése, a meglévő programok és területek fejlesztése is szerepel a Fővárosi Állat- és Növénykert idei tervei között, amelyekről Sós Endre, az intézmény természetvédelmi és állategészségügyi igazgatója tartott sajtótájékoztatót csütörtökön.

Az igazgató az eseményen kiemelte, hogy még mindig a Fővárosi Állat- és Növénykert az ország leglátogatottabb kulturális intézménye, ami azért is fontos, mert a belépőjegyekből befolyó bevétel teszi lehetővé, hogy az intézmény stabil gazdálkodást tudjon folytatni, és az oktatással, a természetvédelemmel kapcsolatos nonprofit tevékenységeit is megfelelően el tudja végezni.

Sós Endre megjegyezte: igyekeznek még több külföldi vendéget is bevonzani, akiknek az aránya 20-25 százalékot tett ki az idei látogatószámból. Az intézményt az év első felében 580 ezren keresték fel, a cél, hogy az év végéig ez a szám meghaladja az egymillió főt - emelte ki.

Az igazgató elmondta, hogy a Fővárosi Állat- és Növénykert stratégiai céljai közé tartozik a külföldi és magyar állatkertekkel, valamint más szakmai partnerekkel való együttműködés a természetvédelem és a veszélyeztetett fajok megőrzése terén. Az intézmény jelenleg is több ritkulóban lévő faj, köztük az óvilági majmok közé tartozó mandrill, a pompás koronásgalamb, a hangyászsün, valamint a szürke óriáskenguru európai állatkerti tenyészprogramját koordinálja, de a kert szakemberei részt vesznek az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségének különböző szakmai testületeiben, amelyek például az elefántok, a gorillák, az orangutánok vagy éppen a vörös pandák állatkerti elhelyezését, gondozását, szaporítását és védelmét hangolják össze.

A fajmentő programok részeként több fontos állatszállításra is sor került a közelmúltban - emelte ki az igazgató. Nemrég érkezett például egy fiatal szibériai tigris tenyészpár, a napokban került Lengyelországba az egyik Budapesten született pusztai macska (manul), de a meglévő nőstény rozsomák mellé is hamarosan egy új hím érkezik az Egyesült Királyságból. A szaporításoknak köszönhetően először születtek Magyarországon aranyszőrű takinok, és világra jött húsz rózsásflamingó-fióka is. Az állatkert szemléletformálással is igyekszik bemutatni a látogatóknak a globális természetvédelem kihívásait, ezért részt vállal olyan kampányokban, mint az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége által meghirdetett és már elindult VietnAmazing kampány, amely Vietnám élővilágának sokféleségére és védelmére hívja fel az európai közönség figyelmét.

A budapesti állatkert tevékenységének fontos, stratégiai területe a vadállatmentés is, amelynek keretében a Magyarországon honos, védett vagy fokozottan védett, sérült állatokat gyógyítják, a legyengülteket felerősítik, a szülők nélkül maradtakat pedig felnevelik úgy, hogy visszakerülhessenek természetes élőhelyükre. Évente több ezer mentett állat kerül be az Állatkertbe, a tavalyi évben több mint kétezer, de már idén is több mint ezer madarat, kisemlőst és hüllőt mentettek meg a park szakemberei.

Sós Endre az eredmények között említette továbbá, hogy az év első felében sikerült megnagyobbítani a veszélyeztetett ázsiai vadkutyák kifutóját, valamint a vombatkifutót, és jelenleg is tart a Kisszikla kifutójának átalakítása a barnamedvék számára, a jegesmedve korábbi helyén ugyanis az idei évtől barnamedvéket mutat be az Állatkert. A Biodóm kültéri kifutóin is zajlanak a munkálatok, hogy még a szezonban állatokat lehessen ott is bemutatni.

Már láthatók továbbá a VietnAmazing kampány keretében beszerzett, Vietnámban őshonos állat és növényfajok is, utóbbiak a Főkapu mellett létesült új növényházban, de a botanikai fejlesztések között említette az igazgató a japánkerti domb oldalába telepített teaültetvényt is.

Az intézmény számára fontos oktatási programok között kiemelte a zoopedagógiai foglalkozásokat, a látványetetéseket, az állattréningeket, vagy az olyan élményprogramokat, mint az állatkerti Esti séták, amelyek a rendes nyitvatartási időn túl havonta kétszer kínálnak bepillantást az állatkert kulisszái mögé.

A kert társadalmi felelősségvállalási programjai közül kiemelte a Sérült Gyerekek Napját, a krónikusan beteg gyerekek számára szervezett Áloméj az Állatkertben című programot, vagy az Éjsötét koncertet, amelyre a látássérülteket várják.

Számos kulturális programnak is helyet ad az intézmény, az év első felében fejeződött be például a Sárkány Éve Lampion Fesztivál, a Vadak ura családi musical négy előadását láthatta a közönség a Biodómban, ahol ezt követően a Fénydóm várta a látogatókat, szeptemberre pedig zenés programokat tervez az Állatkert. A Magyar Írószövetséggel közösen egy meseíró pályázatot is meghirdettek, amelynek legjobb darabjai egy gyűjteményes mesekönyvbe kerülnek még karácsony előtt.

Mindezeken túl a Budapesti Állatkert megújította a közösségi médiafelületein folytatott kommunikációját, a sajtótájékoztatóval egy időben pedig elérhetővé vált az Állatkert új weboldala is, amely megújult külsővel, korszerű technikai megoldásokkal, a böngészéshez használt különféle eszközökhöz alkalmazkodó, reszponzív kivitelben érhető el.