Az intézmény fennállásának 10. évfordulója alkalmából alapított elismerést Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár és Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója adta át a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) rendezett ünnepségen.

"A díjazottak híven reprezentálják a külvilág felé az intézmény első tíz évét, amit a hagyomány és a modernitás kettősével, egymást inspiráló szimbiózisával jellemezhetünk" - hangsúlyozta köszöntőjében Csibi Krisztina.

Az intézmény első tíz évét összegezve felidézte, hogy a minden magyar összetartozását jelképező Magyarság Háza 2011-ben a magyar kormány támogatásával jött létre, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. keretein belül, néhány éve pedig önálló nonprofit gazdasági társaságként működik, de az intézmény céljai azóta is változatlanok. Ezek között említette a Magyarország határain innen és túl élő magyar közösségek közötti kapcsolatok megerősítését, a pozitív magyarságkép és az egymás iránti felelősségérzet kialakítását, a szülőföldön való boldogulás támogatását.

Elmondta, hogy a Magyarság Háza különböző korosztályok számára szervezett szórakoztató, kulturális rendezvényekkel, ismeretterjesztő előadásokkal várja az érdeklődőket egész évben. Kínálatukban szerepel film, színház, muzsika, irodalom, képzőművészeti, történeti és fotókiállítás, szabadegyetem, mesedélelőtt, rendhagyó óra és útikalauz.



Kiemelte, a Magyarság Háza az egyetlen olyan kulturális intézmény, amely kimondottan a jelenlegi Magyarország határain túl élő magyar közösségek számára teremt fórumot, nemcsak hazánkban, hanem szerte a világban.

"Akiket ünnepelnünk kell az a közönség, az a közel 300 ezer ember, aki az elmúlt 10 évben élőben volt kíváncsi a programjainkra, és az a 10 milliónál is több ember, aki az online térben követte figyelemmel a rendezvényeinket" - mondta az igazgató, kiemelve, hogy az intézmény első évtizedének főszereplői azok az előadók és alkotók voltak, akik minden nehézség ellenére szerepeltek a rendezvényeiken. Ezt a kétezer embert képviseli a tíz díjazott, akik eddigi munkáságukkal hitet tettek a magyar kultúra és a magyarság mellett - zárta köszöntőjét Csibi Krisztina.

"Amit a magyarság önmagának és a világnak mondhat, mindenekelőtt a kultúrájában mondhatja" - idézte köszöntőjében Csoóri Sándort Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár.

A Magyarság Háza az elmúlt évtizedben kiemelkedő szerepet töltött be az összmagyarság kultúrájának ápolásában, épített és szellemi örökségének megőrzésében, a magyar identitás erősítésében - fogalmazott az államtitkár.

Potápi Árpád János azt mondta, amikor a magyar kultúráról beszélünk, akkor egy olyan ősi kultúráról beszélünk, ami több ezer éves és Szent István óta a Kárpát-medencei térségnek alapvető kulturális egységet is ad. Megjegyezte, hogy az egységes magyar nemzet sokszor nem is származás, hanem vállalás kérdése, kulturális közösséget is jelent.

Felelősségünk, hogy tovább tudjuk-e adni ezt a kultúrát a következő nemzedékeknek - tette hozzá. A magyar kultúra megőrzése érdekében kiemelt feladatuknak nevezte egyebek mellett a kultúra közvetítését, megismertetését, átadását, valamint a közösségek közötti kapcsolatok kialakítását, ápolását.

Potápi Árpád János köszöntőjében a nemzetpolitika kiemelkedő sarokkövének nevezte a Magyarság Házát. Reményét fejezte ki, hogy tíz év múlva olyan grandiózus intézményről tud beszélni, amely mint egy emigrációs központ is ellátja a tevékenységét és rendezvényeivel az egész világ magyarságát bemutatja.

A Magyarság Háza-díj kitüntetettjei 2021-ben Écsi Gyöngy mesemondó, énekes, református lelkész (Felvidék, Szlovákia), Fazakas Szabolcs, a Székelyföldi Legendárium megalkotója (Erdély, Románia), Gazsó Orsolya filmkészítő (Vajdaság, Szerbia), Ivaskovics József verséneklő (Kárpátalja, Ukrajna), Kovács Koppány rockzenész (Felvidék, Szlovákia), Leidemann Szilvia karnagy, csembalóművész, zenekutató (Argentína), Németh Csaba tanár (Magyarország), Pál Péter színész, énekes, költő, zeneszerző (Muravidék, Szlovénia), Petrás Mária keramikusművész, népdalénekes (Moldva, Románia) és Ruzsicska Ilonka mesemondó, óvónő (Drávaszög, Horvátország).