Tíz évbe is telhet, amíg ténylegesen láthatjuk az oktatási reform hatásait; ettől függetlenül nem szerencsés kapkodva, hatalmi szóval átalakítani a rendszert - mondta el a Rádió Orient műsorában Mendrey László. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke szerint az oktatáskutatók szkeptikusak, kifogásolják a politika- és ideológia vezérelte megoldásokat, és fennáll pedagógusok kiégésének, az iskola krimianalizálásának veszélye is.

Az oktatáskutatók szkeptikusan állnak hozzá a 2010-ben indult közoktatási, köznevelési átalakításhoz. „Tapasztalatok szerint bármilyen irányú változás esetén 6-10 éves hullámvölgybe kerül az addig működő közoktatási rendszer. A 2010-es reformokat politikailag és ideológiailag vezéreltek. Ezt támasztja alá a politikailag vitatható szerzők megjelenése a tantervben, az erős központosítás, valamint az erkölcs és hittan órák bevezetése” – foglalta össze a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke.

Az erkölcstan óra nem oldja meg az erkölcsi válságot
Magyarországon kétségkívül erkölcsi válság van, azonban a helyzet nem feltétlenül oldható meg az erkölcstan tanításával – emelte ki a Rádió Orient vendége. Hozzátette, ennél sokkal hasznosabb lenne a példamutatás, az erkölcsös élet közvetítése a diákok felé - akár olyan formában is, hogy vendégeket, külső előadókat hívnak meg egy-egy témában az órákra. Mendrey kiemelte, a szekularizált államban aggályos a vallásismeret, a hit és az erkölcs kategóriáinak összemosása is, mivel „a hit fókuszba állításával az állam és az egyház elválasztása nem tud megtörténni”.

Szintén vitatható a tanterv abban a tekintetben, hogy az irodalomórákon közmegegyezésen kívül található szerzőket - Nyírő Józsefet, Tormay Cécile-t - oktatnak, pedig személyük és életművük is komoly morális dilemma tárgya, fogalmazott a PDSZ vezetője.

Iskola délután 4-ig: kiégett pedagógusok, perlekedő szülők?
A délután 4-ig tartó iskolai benntartózkodás eddig is létező, reális lehetőség volt. Az alsó tagozatban jellemzően jól működött, azonban a felsősök között egyre kevesebben igényelték. Mendrey hangsúlyozta, a lehetőség biztosítása helyes, azonban a kötelezettség elfogadhatatlan. „Az iskolán kívüli elfoglaltságok növekedése mellett kezelhető volt dolog, nem volt gond a gyermek elhelyezésével. A délutánig tartó kötelező oktatással a szülő azon jogát vonják kétségbe, miszerint tud-e bánni gyermekével” – magyarázta a PDSZ elnöke. Bár az egész napos iskolát nem tartja rossz elképzelésnek, s ez számos európai országban jól is működik, azonban véleménye szerint Magyarországon ehhez nem adottak a megfelelő feltételek.

A szülők kérvénnyel kérhetik az igazgatótól gyermekük korábbi elengedését. Mendrey elmondta, ez a lehetőség az 5-6. óra utáni benntartózkodás esetében érvényes. „Az iskolavezetők többnyire hozzájárulnak a gyermek korábbi távozásához, azonban volt olyan helyzet, amikor a szülő jogát alkotmányellenesen felülírva elutasították az igényt” – jelentette ki az elnök. Kiemelte, ezzel a lépéssel szembeállítják a szülőt az iskolával. A perlekedés egyik félnek sem jó, a kormánynak egyértelmű állásfoglalást kellene kiadnia a kérdésben.

Az óraszámemelés a diákok mellett a pedagógusokat is jelentősen érinti. A korábbi heti 22 óra helyett 32-re nőtt az iskolában eltöltendő időszak. „A korábbi 22 óra átlagosan heti 51 órás munkaterhelést jelentett az iskolán kívüli plusz feladatok miatt. Amennyiben nem adunk lehetőséget a pihenésre és a feltöltődésre, a tanárok hamar ki fognak égni” – jelentette ki a vendég. Kiemelte, a néhány száz forintos béremelés nem kompenzálja a többletterheket. „Nem jöttünk ki jól a változtatásból, nem vagyunk jobban megbecsülve. A béremelés miatt elvárják, hogy csöndben maradjuk, azonban ez nem lesz mindig így” – hangsúlyozta az elnök.

Hibás tankönyvcsomagban vitatott tankönyv
Az állami tankönyvcsomagok kiosztásáért felelős mamutvállalat állítása szerint problémamentesen megtörtént a diákok könyveinek kiszállítása. A pedagógusok tapasztalatai szerint azonban több esetben voltak fennakadások. Mendrey elmondta, megesett, hogy a kiküldött 500 csomagból 350 hibás volt. Hozzátette, a tankönyvek minősége még nem eldönthető, azonban a tartós könyv koncepció a 21. században már meghaladott.

A Rádió Orient vendége a sok vitát kiváltó Bánhegyi Ferenc-Olajosné Kádár Ilona jegyezte erkölcstankönyv kérdésére is kitért. „Az új rendszerben a tankönyvek jóváhagyását a bírálóbizottság helyett a tárca minisztere végezte. Egy személy nem érthet mindenhez, történhetnek hibák, azonban a faji gyűlöletkeltésre alkalmas szövegek jóváhagyása elfogadhatatlan. Emellett a hitélet és az erkölcstan összekapcsolása sem szerencsés megoldás” – hangsúlyozta a kötet kapcsán Mendrey. (Részlet az ötödikes diákok számára összeállított könyvből: 'a magyarság Európa egyik legnyitottabb népe, vendégszeretők, barátságosak, Szent István óta így ment ez ezer esztendőn át, míg a 20. század elején egy elvesztett háború és sok befogadott nép szétbomlasztotta az országot.' - a szerk.)

'Nem tudtuk kikerülni a kátyúkat”
A szeptemberi iskolakezdés döcögősen indult, az iskolák nem tudták kikerülni a kátyúkat – jelentette ki Mendrey. A PDSZ elnöke hozzátette, a pedagóguselégedetlenség jelentős. Sok iskolában a tanítás második hetében sincs állandó órarend, emellett a több intézményben oktató kollégák átutazása sem megoldott. Az erkölcs- és hittanoktatás bevezetése is vetett fel problémákat. „Egyes iskolákban sikerült megállapodni a helyi egyházakkal, és kialakítani az egységes órarendet, azonban van, ahol az osztályoknak felváltva, esetleg tömbösítve tartják meg a foglalkozásokat” – beszélt az iskolaszervezési gondokról a vendég. Emellett a hittan tanárok hiányos végzettsége is kérdéseket vet fel. „Az általános iskolákban szükség van a pedagógus képzettségre. Hiába adta át az állam ezt a feladatot az egyházaknak, ez a megoldás aggályos” – jelentette ki az elnök

A Rádió Orient vendége az iskolarendőrség intézményének hangsúlyosabbá tételére is kitért. Korábban az iskola rendőre az intézményen kívül helyezkedett el, csak értesítés esetén jelent meg. Az új rendszerben azonban az iskolaszervezet részét alkotja. „Nem szabad kriminalizálni az iskolákat. A diákok közti pofozkodás és lökdösődés elsősorban pedagógiai probléma, a pedagógusnak kell kezelnie. Előfordulnak ugyan kriminális események is, azonban a rendőrnek ilyenkor intézményen kívüli szervként kell kezelni az ügyet, nem indulhat eljárás minden hajbakapás után. A bűncselekmény esetében fontos a szankcionálás, azonban ennél egy fokkal jelentősebb a megelőzés” – hangsúlyozta Mendrey.

„A rendkívül jelentős változások, fenekestül átalakították a közoktatást és a köznevelést. Egy ekkora rendszerhez nagyon veszélyes ilyen nagymértékben hozzányúlni. A következő kormánynak át kell gondolni a helyzetet, meg kell nézni a finomhangolásokat a veszteség minimalizálása érdekében” – összegzett a a PDSZ elnöke.