Sólyom László szerint fontos lépés az alkotmányosság védelmében, hogy az Alkotmánybíróság nem zárkózik el az alaptörvény rendelkezéseinek vizsgálatától, ha úgy látja, egy módosítás megtöri az alkotmány egységét, vagy feloldhatatlan ellentmondást okoz az alaptörvényben. A volt államfő, egykori Ab-elnök egy nemzetközi konferencián, Bernben tartott előadása kapcsán az MTI-nek adott interjúban arról is beszélt: fenyegetően hangzik, de kivitelezhetetlen, hogy a testület ne a korábbi határozatai alapján dolgozzon.

Sólyom László nagy jelentőségűnek tartja az Alkotmánybíróság két közelmúltbeli döntését: a mindenkire kiterjedő előzetes választási regisztráció alkotmányellenességének megállapítását, és az alaptörvény egyes átmeneti rendelkezéseinek megsemmisítését.
A feliratkozás eltörléséről azt mondta: "nem biztos, hogy a Fidesznek nagyon fáj", mert az saját táborán belül is népszerűtlen volt. Ugyanakkor e két döntés elvi jelentősége fontosabb pillanatnyi gyakorlati hatásuknál. Az Alkotmánybíróság ugyanis fellépett a napi érdekű, az alapelvekkel szembenálló alkotmánymódosítások ellen, valamint az ellen, hogy egyes rendelkezéseket azáltal vonnak ki az alkotmánybírósági kontroll alól, hogy az alaptörvény részévé teszik őket - magyarázta.
Azzal kapcsolatban, hogy a kormánypárt formai döntésnek minősítette az átmeneti rendelkezések egy részének megsemmisítését, a volt köztársasági elnök úgy foglalt állást: az Ab fontos tartalmi követelményeket is megállapított az alkotmánymódosításokkal kapcsolatban. Hozzátette: majd kiderül, a kormánypártok csakugyan változatlan formában emelik-e be az alaptörvénybe most megsemmisített átmeneti rendelkezéseket. Ám szerinte ha az Ab kimondta, hogy a módosítások nem eredményezhetnek feloldhatatlan ellentmondást az alaptörvényben, meg kell találnia a módját, hogy e döntésének érvényt is szerezzen.
Az Alkotmánybíróság 1990-ben még azt mondta ki, hogy nem vizsgálja az alkotmánymódosításokat. Ám azóta gyökeresen megváltozott a helyzet, az alkotmányt elözönlötték a bele nem illő, pillanatnyi politikai célt szolgáló módosítások, ezért változtatni kellett ezen az állásponton. "Örülök, hogy a testület átlépte ezt a határt" - mondta Sólyom László, aki 1990 és 1998 között volt az Ab elnöke.
A volt államfő szerint az említett Ab-határozatok indoklásából az derül ki, hogy az Alkotmánybíróság az alaptörvény értékrendjét, koherenciáját is szem előtt tartja. Ebből a szemléletből pedig az következik, hogy csak azt lehet beleírni az alkotmányba, ami annak többi részével, és mindenekelőtt az alapvető alkotmányos elvekkel összhangban van, vagyis az Ab megvizsgálhatja, hogy egy alkotmánymódosítás nem bontja-e meg a szöveg elvi egységét, koherenciáját - fejtette ki.
Korábban az osztrák és a cseh alkotmánybíróság is kimondta, hogy vannak az alkotmányban olyan alapelvek, amelyekhez a többi rendelkezésnek igazodnia kell. Ez tükröződött már az Ab azon döntéséből is, amikor fontosabbnak ítélte a bírói függetlenséget a szintén alkotmányos szinten rögzített nyugdíjszabályoknál - jegyezte meg.
Sólyom László arról is beszélt: nem helyesli, ha az alkotmánybírókat az őket jelölő pártok alapján osztályozzák. Emlékeztetett, hogy a választási regisztráció alkotmányellenességét kimondó határozat előadója a már a kormányváltás után megválasztott Stumpf István volt.
Szerinte a korábban, még a parlamenti pártok megegyezése alapján megválasztott alkotmánybírákat sem lehetett a jelölő párt embereinek tartani. Más törésvonalak voltak a testületben, kezdve generációs különbségektől az úgymond liberálisoktól eltérő véleményt képviselő, együtt szavazó szocialistákig és katolikusokig - mondta.
Igaz azonban, hogy a 2010 után megválasztott egyes bírók indoklásaiban olykor a korábbi alkotmánybírósági doktrínával szöges ellentétben álló vélemények is megjelentek. "Hátborzongató, ha az alkotmány szelleméből, ideológiai kijelentéseiből konkrét alapjogi mércéket vezetnek le" - fejtette ki. A volt köztársasági elnök reagált arra is, hogy Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke közölte: több, az Ab-t érintő változtatást javasol a kormányzó párt elnöksége. Az egyik szerint az Ab köteles lesz újra megvizsgálni, átgondolni korábbi határozatait, nem hivatkozhat rájuk automatikusan. A fideszes politikus megfogalmazása szerint a jövőben "nem teszik lehetővé a puskázást" az Alkotmánybíróságnak.

Sólyom László azt mondta: a bírák "sosem másolnak", hanem gondolkodnak, és mindig megindokolják, hogy korábbi határozatuk miért releváns az új ügyben is.
A korábbi államfő arra is felhívta a figyelmet, hogy a jelenlegi alaptörvény alapjogokról és államszervezetről szóló szakaszai alig különböznek a korábbi alkotmányos szabályoktól, emellett a szöveg arra is utal, hogy tiszteletben tartja a történeti alkotmány vívmányait. "A történeti alkotmányból többnyire az elmúlt húsz év határozatai használhatók, Szent István törvényei kevésbé" - fűzte hozzá.
A korábbi ítéleteket nem lehet figyelmen kívül hagyni, hiszen minden alkotmányos szakasz mögött sokrétű gondolatok vannak, ezek része az európai és a magyar jogtörténet, és az elmúlt húsz év alkotmányértelmezése is. "Ha azt akarják megtiltani, hogy határozataiban korábbi Ab-döntésekre utaljon a bíróság, meg lehet tenni, de a gondolatokat nem lehet kiirtani az emberek fejéből" - mondta Sólyom László.
Olyan ez - folytatta -, mintha az orvosokat arra akarnák kötelezni, hogy csak a tavalyelőtti orvosi rendtartás alapján gyógyítsanak, s amit korábban tanultak és tapasztaltak, felejtsék el. Mint mondta, fenyegető korlátozásnak hangzik, de valójában kivitelezhetetlen, hogy az Ab ne azzal a szakmai tudással dolgozzon, ami korábbi határozataiban is megjelent és továbbfejlődött. Az "újrakezdés" célját legfeljebb úgy lehetne elérni, ha olyan bírákat választanak meg, akik nem ismerik a korábbi alkotmánybírósági gyakorlatot, vagyis a magyar alkotmányjogot. Vagy ha ismerik, tudatosan le akarják rombolni azt - jelentette ki.
Sólyom László elmondta, mindig is az Ab gyakorlata volt, hogy fontos ügyekben meghallgatta az állami szerveket, a vizsgált jogszabály céljairól és gyakorlati hatásairól. Felidézte, hogy például pénzügyminiszterként Bokros Lajos a bíróság előtt vette védelmébe a nevéhez fűződő kormányzati intézkedéscsomagot. Lényeges ügyekben tehát most is érvényesül "a hallgattassék meg a másik fél" elve - mondta azzal kapcsolatban, hogy Kósa Lajos közölte, ezt a parancsot az Ab számára is az alaptörvénybe illesztenék.
Hangsúlyozta azonban, hogy véleménye szerint peres ügyekben, alkotmányjogi panaszok elbírálásakor az Ab ezután sem lehet ténybíróság. A feladata megvizsgálni, hogy történt-e alkotmánysértés, ehhez pedig csak kivételesen lehet szükség az indítványozó fél meghallgatására - amit azonban a törvény most is lehetővé tesz.
A Fidesz harmadik, az Ab hatáskörét érintő javaslatát - amely a legfőbb ügyésznek és a Kúria elnökének is lehetővé tenné, hogy normakontrollt kezdeményezzen - helyesli Sólyom László. Mint mondta, Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa is fontos ügyekben élt ezzel a jogával.
A volt államfő az MTI kérdésére elmondta, sajnálja, hogy az új alaptörvény életbelépésével megszűnt, hogy bárki jogi érdek nélkül az Ab-hoz fordulhat. Szerinte ez a lehetőség 1990-től bevonta az embereket a jogi rendszerváltásba, megtapasztalhatták, hogy a politikának is vannak korlátai az alkotmányban. Elismerte azonban, hogy "a lendület alábbhagyott", és ahogy múltak az évek, sokan öncélúan árasztották el beadványaikkal a testületet. Ezért elfogadható, hogy ezt a lehetőséget felváltotta a magyar jogrendszerből eddig hiányzó alkotmányjogi panasz.
Sólyom László úgy látja, a mostani időszak az elmúlt húsz év jogállami kultúrájának próbája, de véleménye szerint a magyar alkotmányos gondolkodás elég erős. "Mára felnőtt egy fiatal jogásznemzedék, és az emberek is megszokták a szabadságot, azt, hogy vannak jogaik" - hangsúlyozta.
A volt államfői kedden Bernben tartott előadást az alkotmánybíróságok és a törvényhozás viszonyáról Európában, a német nyelvterület mintegy kétszáz fiatal alkotmányjogászának. "Ez a tudományos rendezvény nem a magyar helyzetről szólt. A svájci, a német és a francia alkotmánybíráskodás változásai és politikai megítélésének részletes elemzése mellett a magyar helyzet csupán egy példa volt - egy olyan változásra, amely a fejlődés fő sodrával ellentétes" - fejtette ki.
Sólyom László feladatának tartja, hogy visszautasítsa a Magyarországról, főleg a nyugati sajtóban gyakori, elfogultan negatív képet. Épp ilyen fontos szerinte, hogy a magyarországi fejleményeket nemzetközi távlatba és összefüggésekbe helyezve mutassa be, mind itthon, mind külföldön.