Az ország 2004-es európai uniós csatlakozása óta elért legnagyobb sikernek nevezte a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón elért magyar eredményt Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn, a parlament tavaszi ülésszakának első napján mondott napirend előtti felszólalásában. Az ellenzéki frakciók arról beszéltek, hogy kevesebb forrás jut Magyarországnak az Európai Unió következő 7 éves költségvetéséből.

Orbán: EU-csatlakozásunk óta ilyen sikert még nem értünk el

Az ország 2004-es európai uniós csatlakozása óta elért legnagyobb sikernek nevezte a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón elért magyar eredményt Orbán Viktor miniszterelnök. Magyarország legnagyobb sikere, hogy az elkövetkező hét évre a lehető legkedvezőbb pozícióba került az EU politikai és gazdasági sakktábláján - fogalmazott a kormányfő, hozzátéve: a világ is kezdi megszokni, hogy a magyarok kiállnak magukért, és Magyarországot immár mindenkinek egyenlő félként kell kezelnie.
Hangsúlyozta: az Európai Unió csökkenő büdzséje ellenére az eddigi 660 ezer forint helyett 712 ezer forint támogatás jut fejenként a magyarokra a következő hétéves költségvetési időszakban, ami azt jelenti, hogy a kisebb tortából egy nagyobb szelet jut Magyarországnak. Eredményként értékelte, hogy noha a közép-magyarországi régió már nem számít elmaradottnak, a többi régiónak jutó támogatás nem csökken, annak ellenére, hogy az eredeti költségvetési javaslat ezt tartalmazta.
Orbán Viktor szerint a magyar siker kulcsa egyrészt az a bátorság volt, amellyel Magyarország kiállt saját érdekeiért, másrészt az a bajtársiasság, amellyel "szövetségeseinkkel vállvetve küzdöttünk közös érdekeinkért".

MSZP: euróban számolva kevesebb pénz jut Magyarországnak

Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője reagálásában arról beszélt: nem több, hanem 4,6 milliárd euróval kevesebb uniós forrás jut Magyarországnak az Európai Unió következő 7 éves költségvetéséből. Hangsúlyozta: 2007 és 2013 között 25 milliárd euró jutott, a múlt heti uniós csúcson elfogadott tervezet szerint 2014 és 2020 között mindössze 20,4 milliárd euróval gazdálkodhat Magyarország. Szerinte azért mondhatja Orbán Viktor, hogy több forrás jut forintban egy-egy magyar emberre a következő hét évben, mert az előző költségvetés elfogadásakor 40 forinttal kevesebbe került egy euró és 115 ezerrel több ember élt Magyarországon.
Elismerte ugyanakkor: lehetett volna még rosszabb is a magyar helyzet, így öröm, hogy az eredeti - ennél is rosszabb - helyzeten sikerült változtatni.
Mesterházy Attila szerint "nem szabad feladni ezt a küzdelmet", hiszen a tervezet most kerül az európai parlament elé. Ezért azt kezdeményezte, hogy hívják haza a magyar EP-képviselőket és készítsék fel őket arra, hogyan érveljenek a teljes uniós költségvetés főösszegének növelése mellett.
Kiemelte: a mostani költségvetési időszakból hátralévő egy évben még 4000 milliárd forintnyi uniós forrást lehet lehívni, ezért gyorsítani és egyszerűsíteni kell a pályázatokat és nem szabad, hogy "mindent a Közgép nyerjen meg".
Hiányolta, hogy a miniszterelnök felszólalásában nem beszélt az E.On-nal kötött megállapodásról, illetve az Oroszországgal és a Gazprommal folytatott tárgyalásokról.

LMP: csökkentek a lehívható uniós források

Nem nőttek, hanem csökkentek az elérhető uniós források - reagált a miniszterelnök felszólalására az LMP frakcióvezetője. Schiffer András furcsa matematikai észjárás jelének nevezte, hogy a kormányfő növekedésről beszél akkor, amikor 25,7 milliárdról 20,4 milliárd euróra csökkent a lehívható források összege. Feltette a kérdést, hogy a kormányfő számolt-e az összességében 16 százalékos forintárfolyam-romlással, amikor arról beszélt, hogy minden egyes magyar polgárnak 660 ezer helyett 712 ezer forint jut majd a támogatásokból és nyertesei vagyunk az alkunak.
Szerinte a miniszterelnök kijelentései akkor lennének igazak, ha a következő években további 787 ezerrel csökkenne a Magyarországon dolgozó magyar állampolgárok száma.
A források csökkenésénél is komolyabb kérdésnek tartotta, hogy a kormány a "saját hűbéri rendszerének kiépítésére" vagy az ország erősítésére használja fel a befolyó összegeket. Az igaz, hogy jelentős agrártámogatások érkeznek a következő években, de az a kérdés, hogy ezek a pénzek a "fideszes oligarchákat, a nagybirtokot" gazdagítják vagy jut-e belőlük a helyi és családi gazdaságoknak is - mondta, kérdésesnek nevezve azt is, hogy a kormány a forrásokat a közfoglalkoztatásba akarja "ölni" vagy képzésre fordítja azokat.

Jobbik: az EU haldoklik

Vona Gábor, a Jobbik frakcióvezetője azt mondta: korrektebb lett volna, ha a kormányfő a számok kozmetikázása helyett bevallja, hogy Magyarország euróban és reálértéken számolva az eddiginél 20 százalékkal kevesebb pénzhez jut a következő hét évben.
Hozzátette: elismerték volna, ha Orbán Viktor arról beszél, hogy a kabinet mindent elért Brüsszelben, amit az ország jelenlegi helyzetében, mostani érdekérvényesítő képességével elérhetett. Szerinte azonban ez csak arra volt elég, hogy Magyarországot "nem felakasztják, hanem főbe lövik".
A miniszterelnök beszámolója elfedte a lényeget, azt, hogy az EU nem válságban van, hanem haldoklik, jelenlegi formájában működésképtelen - értékelte. A Jobbik ezért sürget népszavazást az uniós tagságról - mondta Vona Gábor, megjegyezve: a jelenlegi EU már nem ugyanaz, mint amihez 2004-ben az ország csatlakozott.
Bírálta Mesterházy Attilát, felháborítónak nevezve, hogy a szocialisták bárkit számon kérjenek. "Önök és az önök elődei ennek az országnak még soha semmit nem adtak, mindig csak elvettek" - fogalmazott az MSZP vezetője felé fordulva Vona Gábor.