A tárcavezető a rendezvényen kijelentette, hogy a további FDI beáramlást (foreign direct investment, közvetlen külföldi tőkebefektetés) minden eszközzel támogatja - írták. Ennek állománya a közlemény szerint 100 milliárd eurót tesz ki Magyarországon, a kormány célja pedig az, hogy 2030-ra megduplázza. Az FDI állomány növelésében a nyugati és keleti tőke szerepe egyaránt fontos, így Magyarország arra törekszik, hogy találkozási, összekapcsolódási pont legyen a legfejlettebb nyugati és keleti technológia számára. Ennek következtében 2030-ra az export GDP arányos mértéke elérheti a 100 százalékot, miközben az exportkomplexitás továbbra is a világ élvonalába tartozhat. Mindez hozzájárul, hogy az évtized végére Magyarország elérje az uniós fejlettség 90 százalékát.

Az FDI töretlen bevonzásának, az erre alapuló sikeres gazdaságpolitikának három előfeltétele van: elegendő és olcsó energia a termeléshez, megfelelő létszámú és képzettségű munkaerő és nem utolsó sorban az infrastruktúra további fejlesztése. A jelenlegi 44 terrawattóráról (TWh) 2030-ra 64 TWh-ra fog emelkedni az ország áramfogyasztása. Az energiatrilemmát fel kell oldani, elegendő, olcsó és zöld energiára van szükség. Meg kell építeni Paks2-t és gyorsítani kell a napelemek telepítését. Ezzel párhuzamosan szabályozói és adóoldalról támogatni kell a lakossági és az ipari méretű vállalati tárolókapacitások, az úgynevezett Battery Energy Storage System kiépítését.

További új munkavállalókra van szükség, amit elsősorban az aktivitási arány növelésével, azaz többek közt a fiatalok erőteljesebb bevonásával kell elérni. A kormány elvi döntése, hogy amíg a hazai álláshelyeket magyar munkaerővel be lehet tölteni, addig magyar munkaerőt kell alkalmazni. Magyarországon harmadik országbeli állampolgár csak meghatározott céllal és meghatározott ideig tartózkodhat. Ezt fogja szolgálni az új, szigorúbb hazai szabályozás is.

Végül kulcskérdés az előállított áruk szállítása. A logisztikai lehetőségek kiaknázása érdekében tovább kell fejleszteni az infrastruktúrát, így autópálya-építésekre, vasútfejlesztésekre, a légi szállítmányozás megerősítésére és a vízi szállítmányozás bővítésére van szükség. Ennek eredményeként a GDP 5 százalékáról 10 százalékra emelkedhet a logisztikai szektor hozzáadott értéke.

A járműipar a hazai növekedés motorja, a 2010-ben meghirdetett munkaalapú társadalom és újraiparosítás alapja. A szűken vett autóiparban jelenleg közel 100 ezer foglalkoztatottról lehet beszélni, a tágabban értelmezett járműiparban ezzel szemben a 150 ezret is elérheti ez a szám. Középtávon a magyar járműipar teljesítménye, vagyis a GDP-arányos termelési értéke a GDP 30 százalékát is megközelítheti a jelenlegi közel 20 százalékról, ami relatív ipari nagyhatalomként, regionális ipari középhatalomként tüntetné fel az országot.

Kijelenthető, hogy az export- és beruházásvezérelt magyar gazdaság meghatározó húzóerejévé mára egyértelműen a járműgyártás és a high-tech akkumulátorgyártás lépett elő, amely szerves része a magyar gazdaságnak. A következő években több mint 6300 milliárd forintnyi fejlesztés érkezhet az ágazatba, amivel 20 ezer új munkahely létesülhet. A járműipar jövőjét az elektromos autók jelentik, ebből az is következik, hogy high-tech akkumulátorgyártás nélkül nincs fenntartható járműgyártás sem. Magyarország most építi ki a teljes elektromos autógyártáshoz kapcsolódó ökoszisztémát, amelyben a keleti és nyugati cégek közösen állítanak elő elektromos motorokat, akkumulátorokat, napelemeket, elektromos töltőket és teljes autókat is. Ilyen lesz Magyarországon az Audi is, amely az elektromos motorok után az évtized második felére már elektromos autókat is fog gyártani.

Az Audi elmúlt 30 évben folytatott tevékenysége egyszerre járult hozzá a magas hozzáadott értékű gazdasági teljesítmény növeléséhez és a munkahelyek megvédéséhez is. Az elmúlt 30 évben a vállalat és a magyar állam közösen épített fel egy olyan ökoszisztémát, amely példaértékű, hiszen belföldön épült fel a világ legnagyobb motorgyára, és itt készülnek az autógyártás csúcsmodelljei is. Magyarország eddig 60 milliárd forinttal támogatta a cég beruházásait, a munkahelyteremtést. A vállalat 12 ezer családnak biztosít megélhetést, magyarországi szolgáltatói és beszállítói révén nagyjából 50 ezer szakembernek ad munkát, miközben Magyarország exportteljesítményének nagyságrendileg 8 százalékát biztosítja.

Jelenleg az Audi további 54 millió euró (csaknem 20 milliárd forint) összesített értékű projektet tervez idén és kéri az állam támogatását a zöld átállás jegyében. Az állam vizsgálja és nyitott a projektek támogatására. Ide tartozik 3500 munkavállaló átképzése a megvalósuló zöld beruházások érdekében, a szén-dioxid lábnyom drasztikus csökkentése, az elhasznált akkumulátorok újrahasznosítása, Győr Bácskai szennyvíz telep szennyvíz újrahasznosítása, a gyár hőveszteségének optimalizálása. A gazdaságfejlesztési miniszter a kormány nevében köszöntötte az Audit és kijelentette, hogy a további FDI beáramlást miden eszközzel támogatja. Ahogy eddig, úgy az Audi a jövőben is hozzá fog járulni az FDI növekedéséhez, így ahhoz is, hogy 2030-ra megduplázódjon a külföldi tőkebefektetések állománya - olvasható a GFM közleményében.