Mint a szervezet írta, veszedelmes új korszak kezdődhet, mert legfrissebb jelentésük szerint világszerte mintegy 60 millió ember kénytelen az otthonától elszakítva élni.

Az UNHCR Global Trends 2014 című legújabb éves jelentése azt mutatja, hogy tavaly meredeken nőtt az otthonukat elhagyni kényszerülők száma: 2014 végére elérte az 59,5 milliót, szemben az egy évvel korábbi 51,2 millióval, illetve az egy évtizeddel ezelőtti 37,5 millióval. Soha korábban nem nőtt olyan mértékben a világ menekültjeinek száma egyetlen év alatt, mint 2014-ben.

A növekedés legfőbb oka az elmúlt években a 2011-ben kirobbant szíriai háború volt, Szíriából származik a legtöbb menekült. Tavaly naponta átlagosan 45 ezer ember lett menekült, menedékkérő vagy a hazájában maradva, de az otthonát elhagyva az ország más részén biztonságot kereső menekült. Ha a világ menekültjei egy országban élnének, az a Föld 24. legnagyobb lélekszámú országa lenne.

A közleményben idézték António Guterrest, az ENSZ menekültügyi főbiztosát, aki rettenetesnek nevezte, hogy míg az egyik oldalon egyre inkább büntetlenül maradnak azok, akik kirobbantják a konfliktusokat, a másikon a nemzetközi közösség képtelen arra, hogy együttműködjön a háborúk megállításáért és a béke megőrzéséért.

Mint az UNHCR jelentéséből kiderül, szinte nincs olyan régiója a világnak, ahol ne nőne a menekültek száma. Az elmúlt öt évben legalább 15 új konfliktus robbant ki vagy lángolt fel újra. Nyolc közülük Afrikában, három a Közel-Keleten, három Ázsiában, egy pedig Európában. E válságok közül csak néhány oldódott meg, a legtöbb ma is emberek tíz- és százezreit kényszeríti menekülésre.

A múlt évben mindössze 126 ezer 800 ember tudott visszatérni a hazájába, kevesebben, mint az elmúlt harmincegy évben bármikor.

Mindeközben az Afganisztánt, Szomáliát és sok más országot több évtizede sújtó instabilitás miatt emberek milliói évek óta a társadalom perifériájára szorulva tengődnek a hazájukban vagy másutt.

A világban dúló konfliktusok és az általuk okozott emberi szenvedés egyik friss és látványos következménye, hogy drámaian nő azon menekültek száma, akik biztonságot keresve, végső kétségbeesésükben, életveszélyes tengeri utakra vállalkoznak.

Az UNHCR jelentése alapján 2014-ben 13,9 millió ember vált újonnan menekültté – négyszer annyian, mint 2010-ben. A múlt év végére 19,5 millióra nőtt a menekültek száma a világban, míg az erőszak által saját hazájukon belül földönfutóvá tett embereké 38,2 millióra ugrott, és 1,8 millióan várták menedékkérőként, hogy kérelmükről döntsenek annak az országnak a hatóságai, ahova menekültek. A menekültek fele gyermek.

A menekültekről való gondoskodás terhei egyre inkább a szegényebb országokat sújtják. Az összes menekült egynegyede olyan országban él, amely az ENSZ legkevésbé fejlett országainak listáján szerepel.

Az ukrajnai konfliktus, a Földközi-tengeren át a kontinensre érkező 219 ezer ember, valamint a Törökországban élő rengeteg szíriai menekült Európában ráirányította a figyelmet arra, hogy mit kezdjenek a menekültekkel. Az Európai Unióban tavaly Németországban és Svédországban adták be a legtöbb menedékkérelmet. Európában az év végére elérte a 6,7 milliót azoknak a száma, akik az otthonukból elűzve itt kerestek biztonságot. A két legnagyobb menekültcsoport a Törökországban élő szíriaiaké és az Oroszországban élő ukrajnai állampolgároké volt.

A Magyarországra érkező menedékkérők száma 2014-ben több mint duplájára nőtt az előző évhez képest: az UNHCR adatai szerint tavaly 41 400 új menedékkérelmet adtak be, míg az előző évben 18 600-at. E növekedés következtében az ország tavaly a 9. legtöbb menedékkérőt fogadta be a világon. A legtöbben Koszovóból, Afganisztánból és Szíriából érkeztek. A koszovóiak száma a 2013-as 6200-ról tavaly 21 ezer fölé ugrott, míg az Afganisztánból érkezők az előző évi 2300 menedékkérelem után tavaly 8500 kérelmet adtak be, a Szíriából jövők pedig 6700-at, szemben az előző évi 960-nal. Ez a három ország adta 2014-ben a magyarországi menedékkérők csaknem 90 százalékát.

Megjegyezték: a Magyarországon menedékkérelmet benyújtók döntő többsége rövid időn belül továbbutazik az EU más tagországaiba.