de ennek az egyezménynek nem lehet része az Észak-Írország és az Ír Köztársaság közötti fizikai határellenőrzés újbóli bevezetésének megelőzését célzó tartalékmegoldás (backstop) - mondta csütörtökön a londoni parlamentben Boris Johnson brit miniszterelnök.

Johnson, aki előző napi beiktatása óta első ízben szólalt fel az alsóházban, megerősítette azt a többször hangoztatott ígéretét is, hogy kormánya garantálja a Nagy-Britanniában élő és dolgozó 3,2 millió külföldi EU-állampolgár jogosultságainak maradéktalan további érvényesülését.

Kijelentette: a külföldi EU-polgárok "abszolút bizonyosak lehetnek abban, hogy az országban maradhatnak és folytathatják jelenlegi életvitelüket.

Hozzátette: kormánya erről külön törvényben fog gondoskodni.

Johnson megköszönte a brit társadalomnak nyújtott hozzájárulásukat és a Brexit-folyamatban tanúsított türelmüket.

A kormányának elsődleges fontosságú feladatait ismertető beszédében megismételte azt az álláspontját, hogy Nagy-Britannia mindenképpen kilép az EU-ból a Brexit jelenleg érvényes október 31-i határnapján.

Hangsúlyozta: azt részesítené előnyben, ha a brit EU-tagság rendezett módon, megállapodással szűnne meg és ő minden erejével azon fog dolgozni, hogy ez így történjen.

Kijelentette ugyanakkor, hogy az előző miniszterelnök, Theresa May kormánya által elért, az alsóház által háromszor is elutasított kilépési megállapodás elfogadhatatlan a brit parlament és az ország számára egyaránt.

A brit kormányfő szerint ha egy ország nagyra értékeli függetlenségét és van önbecsülése, nem fogadhat el olyan szerződést, amelynek alapján lemond gazdasági függetlenségéről és saját kormányzásának jogáról, márpedig a jelenlegi kilépési megállapodásban foglalt backstop-mechanizmus érvényesítése éppen ezt jelentené.

Nem megoldás az sem, hogy e mechanizmus alkalmazására időhatárt szabjanak; megállapodás a kilépés feltételeiről csak a backstop-záradék eltörlésével lehetséges - mondta Johnson.

Kijelentette: Nagy-Britannia a maga részéről kész a jóhiszemű tárgyalásokra a mostani Brexit-egyezmény alternatívájáról, de azt szeretné, hogy az ír-északír határellenőrzés kérdését London és az EU a majdani kétoldalú kapcsolatrendszer feltételeiről szóló tárgyalásokon rendezze.

Boris Johnson közölte: nem fogadja el azt az érvet, hogy az ír-északír határellenőrzés elkerülése csak úgy lehetséges, ha az Egyesült Királyság egésze vagy egyes térségei az Európai Unió egységes belső piacának és vámuniójának része marad.

A brit miniszterelnök hozzátette: reméli, hogy az Európai Unió változtat a Brexit-megállapodás újratárgyalását elutasító álláspontján, de ha ez nem történik meg, akkor Nagy-Britannia október végén megállapodás nélkül lép ki az EU-ból.

Az Európai Unió folyamatosan hangoztatja azt az álláspontját, hogy nem lehetséges az 585 oldalas Brexit-megállapodás újratárgyalása, és semmiféle olyan kilépési egyezmény nem képzelhető el, amelynek nem része a backstop-megoldás.

A kormányzó brit Konzervatív Párt alsóházi frakciójának keményvonalas Brexit-tábora - amelynek Johnson az egyik frontembere - és a kisebbségi tory kormány külső támogatója, a szintén erősen EU-szkeptikus észak-írországi Demokratikus Unionista Párt (DUP) mindenekelőtt a backstop-záradék miatt veti el mereven a May által elért Brexit-megállapodást.

E záradék alapján ugyanis az Egyesült Királyság vámuniós viszonyrendszerben maradna az EU-val, Észak-Írországban pedig az unió egységes belső piacának egyes szabályozói is érvényben maradnának, ha Londonnak nem sikerülne olyan kétoldalú kereskedelmi megállapodásra jutnia az EU-val, amely önmagában feleslegessé tenné tartalékmegoldás alkalmazását.

Csütörtöki alsóházi beszédében Johnson ismét egyenes utalást tett arra, hogy megállapodás nélküli Brexit esetén kormánya nem teljesítené az EU-val szemben még fennálló, 39 milliárd fontra (14 300 milliárd forintra) becsült brit pénzügyi kötelezettséget. Kijelentette: ha Nagy-Britannia egyezmény nélkül lépen ki az EU-ból, "a következmények kezelésére ott van a kilépési megállapodásban szereplő 39 milliárd font".