az ügyvezető kormány már el is kezdte az egyeztetéseket a következő szövetségi kormány megalakítására készülő pártokkal - jelentették be hétfőn Berlinben.

Steffen Seibert kormányszóvivő tájékoztatóján elmondta, hogy az ügyvezető kormány vezetője, Angela Merkel hetek óta "nagy aggodalommal" szemléli a járvány új hullámának erősödését, és támogatólag viszonyul a gyorsteszt szolgáltatás ingyenességének visszaállításához.

A gyorsteszt ingyenességének megszüntetése októberben éppen úgy helyes döntés volt, mint ahogy a jelenlegi gyorsan változó, dinamikus helyzetben helyes felülvizsgálni a döntést - tette hozzá.

Az egészségügyi minisztérium szóvivője, Hanno Kautz elmondta, hogy elkezdték a tárgyalásokat az ügyről a közös kormányzásra készülő pártokkal, a szociáldemokratákkal (SPD), a Zöldekkel és a liberálisokkal (FDP).

Az antigén gyorsteszt ingyenességét október 10-től szüntették meg. Addig minden németországi lakos hetente legalább egy tesztet készítetthetett ingyen a szinte mindenütt elérhető szolgáltatóknál, például a városok nagyobb terein felállított mobil tesztállomásokon. A szövetségi kormány azzal indokolta az ingyenesség megszüntetését, hogy mindenkinek hozzáférhető az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta betegségtől (Covid-19) védő oltás, ezért senki nem várhatja el, hogy a közösség viselje a költségeket, ha a vakcina helyett a tesztelést választja.

A szolgáltatásra számos helyzetben szükségük van az oltástól elzárkózóknak, mert a járványügyi védekezés alapszabálya, az úgynevezett 3G-szabály - amelynek elnevezését a "beoltott, gyógyult vagy tesztelt személyek" (geimpfte, genesene oder getestete Personen) kifejezésből képezték - előírja, hogy a védőoltással rendelkezők és a fertőzésen igazoltan átesettek korlátozás nélkül tartózkodhatnak zárt közösségi térben, az oltatlanok viszont csak friss negatív vírusteszt lelet birtokában.

Az ingyenesség megszüntetése óta eltelt szűk egy hónapban minden korábbinál erősebb járványhullám bontakozott ki. A koalíciós tárgyalások közepén tartó SPD-Zöldek-FDP trió szakpolitikusai mind a döntés visszavonása mellett állnak ki, hangsúlyozva, hogy minél több fertőzést kiszűrnek és minél alacsonyabbra szorítják a feltáratlan esetek arányát, annál biztonságosabb lehet az élet a járvány közepette.

A negyedik hullám erejét jelzi, hogy rekordot döntött a legfontosabb járványügyi mutatók között számon tartott úgynevezett hétnapi fertőzésgyakoriság, vagyis az előző hét napon regisztrált fertőződések százezer lakosra vetített száma. A mutató 201,1-en állt a Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) hétfői adatai szerint. Az eddigi csúcs 197,6 volt, a második hullám legslyosabb szakaszában, tavaly december 22-én mérték.

Tartományok szerinti bontásban az ország keleti részén, az egykori NDK területén fekvő Szászországban a legnagyobb a fertőzésgyakoriság,ott 491,3 a mutató értéke. A második a szintén keleti Türingia tartomány 427,5-es hétnapi fertőzésgyakorisággal.

Szászországban hétfőtől meg is szigorították a védekezés szabályait, a 3G-szabályt felváltotta a 2G-szabály, ami azt jelenti, hogy kitiltják az oltatlanokat a közösségi élet zárt térben zajló eseményeiről. Így például nem mehet vendéglőbe, színházba vagy koncertre, aki nem adatta be az oltást. Számos további tartományban is bevezethetik a 2G-szabályt, ha tovább romlik a járványhelyzet.

Az RKI adatai azt mutatják, hogy a negyedik hullám főleg azokon a területeken erős, amelyeken alacsony az átoltottság. Szászországban például 57,1 százalékos, Türingiában pedig 60,9 százalékos a teljes oltással rendelkezők aránya, míg a német lakosság egészét tekintve 67,1 százalékos az átoltottság.

Az intézet hétfői összesítése szerint az utóbbi 24 órában országszerte 15 513 ember szervezetében mutatták ki a SARS-Cov-2-t és 33 halálesetet regisztráltak a Covid-19-cel összefüggésben. Az újonnan regisztrált fertőződésekkel együtt 4 782 546 ember szervezetében mutatták ki a vírust a járvány tavaly tavaszi kezdete óta, a halálos áldozatok száma pedig 96 558-ra emelkedett.