„Nincs új a nap alatt” – akár ezt a címet is adhatta volna az Egyesült Államok Nemzeti Hírszerzési Tanácsa a jövőre vonatkozó „tanulmányának”. Bár számos kihívással kell szembesülnie az emberiségnek, változni fognak az erőviszonyok, az USA iránymutató szerepe nélkül félő, hogy anarchia alakulna ki bolygónkon. Ettől persze még nem dőlhetünk hátra, hisz ahogy azt a tanulmány ismertetője, Joseph S. Nye írja kissé közhelyesen: a jelenben hozott döntéseink alakítják ki 2030 világrendjét.

Hogy fog kinézni a világ két évtized múlva? – teszi fel a kérdést az amerikai Nemzeti Hírszerzési Tanács munkatársa cikkében. A harvardi professzor azt írja: nyilvánvalóan senki sem tudja a választ, de van néhány dolog, amire nagyobb eséllyel lehet számítani. A cégeknek és a kormányoknak pedig érdemes előre tekinteniük, hiszen több befektetésüknél évtizedes távlatokban kell gondolkodniuk.

Az Egyesült Államok Nemzeti Hírszerzési Tanácsa által decemberben nyilvánosságra hozott „jóslat” egy olyan átformált világot vizionál, amelyben nem lesznek olyan nagyhatalmak, mint jelenleg az Egyesült Államok vagy Kína. Ez a helyzet több tényezőnek köszönhetően alakul ki: az egyik ilyen a globális középosztály növekedése. Fel kell készülni továbbá arra, hogy az erő szétterjed a kialakuló hálózatokon, és „koalíciók” jönnek létre. Demográfiai változásokkal kell számolni, mint az elvárosiasodás, a migráció, az öregedő társadalom és a megnövekedett élelmiszer-, víz- és energiaszükséglet.

Új korszak

Ezek a trendek megváltoztatják a világot és megfordítják a Nyugat 1750 óta tartó fejlődésének irányát, miközben helyreállítják Ázsia súlyát a globális gazdaságban, és bevezetik a demokrácia egy új korszakát. Az Egyesült Államok továbbra is „első lesz az egyenlők között”, de az egypólusú korszaknak vége szakad. Sosem biztonságos azonban átfogó aktuális tendenciák alapján tervezni a jövőt – hívja fel a figyelmet a professzor. A tanács is megállapítja, hogy vannak bizonyos tényezők, melyek a fő trendeket meglepő módon befolyásolhatják.

Amit még nem tudunk

Az első ilyen a bizonytalansági tényezők között a globális gazdaság: az egyensúlyok változása összeomláshoz vezet, vagy nagyobb rugalmasságot fog eredményezni? A kormányok és az intézmények pedig képesek lesznek-e gyorsan alkalmazkodni a változásokhoz, vagy túlterheltté válnak?

Emellett míg az államok közti konfliktus általánosságban csökkenő tendenciát fog mutatni, néhány régióban marad a bizonytalanság: a Közel-Keleten, Dél-Ázsiában és Afrikában. Felmerül a kérdés, hogy a problémák regionális szintre korlátozódnak vagy globális bizonytalansághoz vezetnek-e.

Aztán egy sor kérdést vetnek fel az új technológiák: súlyosbítani fogják a konfliktusokat, vagy tovább fejlődnek és széles körben hozzáférhetőek lesznek, hogy megoldják a népességnövekedés, a gyors városiasodás és az éghajlatváltozás okozta problémákat.

Nem lesz más az USA helyett

Az utolsó kérdés Amerika jövőbeli szerepe. A tanulmány szerint Amerika sokoldalú jellegéből kiindulva arra lehet számítani, hogy ha Kína le is hagyja gazdaságilag az Egyesült Államokat akár már a 2020-as évekre, a nyugati nagyhatalom befolyása megmarad más fontos területeken 2030-ban is. Az „előrejelzés” szerint az Egyesült Államok meghatározó szerepének megszűnése globális anarchiához vezetne, és nem lenne olyan vezető hatalom, amely felválthatná. „Egyetlen dolog rosszabb az Egyesült Államok által vezetett rendnél, ha nem lenne rend egyáltalán” – fogalmaz a cikk szerzője.

Partnerség

A világnak olyan nemzetek közötti kihívással kell szembenézni, mint az éghajlatváltozás, a terrorizmus, az internetes korszak bizonytalanságai, valamint a járványok. Mindezek szükségessé teszik, hogy létrejöjjön az együttműködés. Ahogy a leköszönő amerikai külügyminiszter, Hillary Clinton is hangsúlyozza: nem a „multipolaritásról” kell beszélni hanem a „multipartnerségről”. A jelentés azt is hangsúlyozza, hogy Amerikának meg kell tanulnia, hogyan gyakorolja hatalmát ilyen körülmények között.

Az biztos, hogy nincs előre meghatározott válasz, hogy fog kinézni a világ szűk két évtized múlva, de azt, hogy jó vagy rossz forgatókönyv valósul-e meg, a napjainkban elfogadott politikai döntések fogják meghatározni.