Jelen írásomban az ingatlanok - köztük is elsősorban a lakások és helyiségek - haszonélvezetére összpontosítok.

A haszonélvezeti jog fogalma:
A haszonélvezeti jog ún. abszolút szerkezetű dologi jog, ami alaphelyzetben valamilyen dolgon (kivételes esetben jogon és követelésen) áll fenn, a belőle fakadó jogokat mindenkinek (nemcsak a szerződő feleknek) tiszteletben kell tartania, és mindenkinek tartózkodnia kell attól, hogy a jog jogosultját a jogok gyakorlásában akadályozza vagy zavarja. Ezért van szükség arra, hogy a nyilvántartott dolgok (jogok és követelések) esetében a haszonélvezeti jogot a nyilvántartásba bejegyezzék (legfontosabb példa erre az ingatlannyilvántartás), mivel a dolgok nyilvántartása közhitelesen és mindenki számára nyilvánosan hivatkozik a jog fennállására eleget téve ezzel az abszolút szerkezetből fakadó azon követelménynek, hogy lehetőség szerint mindenki tudomást szerezzen illetve tudomást szerezhessen a jog fennállásáról.

Az abszolút szerkezet azt is jelenti, hogy bár tartós jogviszonyról van szó, a haszonélvezeti jog megváltoztatását a körülmények megváltoztatása esetén sem lehet kérni a bíróságtól, és tartalmát szerződéssel sem lehet módosítani.

A haszonélvezeti jog valójában a tulajdonjog tartalmát adó részjogosítványok (birtoklás - használat/hasznosítás - rendelkezés) egyik leválasztott és önállósított csoportja, konkrétan a birtoklás és a használat-hasznosítás (hasznok, gyümölcsök szedése) fogalmaival leírható körben. A haszonélvezeti jog kikötésekor a tulajdonos jogai a minimálisra korlátozódnak. Rendelkezési joga megmarad, azaz értékesítheti ingatlanát, de csak a haszonélvezeti joggal terhelten, és a haszonélvezeti jogot csak a haszonélvező hozzájárulásával szüntetheti meg.

Mindebből az is következik, hogy a haszonélvezeti jog a dolog tulajdonosának személyében beállott változástól függetlenül fennmarad.

A haszonélvezeti jog keletkezése:
A haszonélvezeti jog szerződéssel vagy jogszabály alapján keletkezik. A haszonélvezeti jog nem válik kötelmi jellegű joggá attól, hogy szerződéssel keletkezik. Mindkét esetben természete és tartalma ugyanaz.

A haszonélvezeti jog létrejöttéhez a szerződésen vagy más jogcímen felül a dolgok birtokának átruházása, ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges.

A birtok átruházása kapcsán felmerülhet a kérdés, hogy ez a tényleges birtokba adást-birtokba lépést jelenti-e vagy a dolog feletti tényleges hatalom vagyis a birtokláshoz való jog átadását. Ha az előbbi lenne igaz, akkor a haszonélvező nem szerezné meg a haszonélvezeti jogot, ha a birtokba lépése elmaradna. Konkrét példánál maradva nem jönne létre a haszonélvezeti jog abban az esetben, amikor a tulajdonos az ingatlanát a saját haszonélvezeti jogát fenntartva úgy ajándékozza el, hogy nem ő, hanem a megajándékozott (új tulajdonos) költözik be az ajándékozás tárgyát képező ingatlanba.

A második variációnál kell tehát maradnunk: a birtok átruházása a Ptk 5:3 § szerint a dolog feletti tényleges hatalom átengedése, és a dolog kiadása iránti igénynek az átruházásával (vagy fenntartásával) is megvalósulhat.

A haszonélvezet térbeli korlátai:
A haszonélvezeti jog nem terjed ki arra, amivel a haszonélvezeti jog tárgya a haszonélvezet keletkezését követően gyarapszik, kivéve ha a gyarapodás a haszonélvezet tárgyának a rendes gazdálkodás körében való hasznosításából származik (Ptk. 5:146 § (3)).

A mondat első felénél vagyis az általános esetnél maradva, ez annyit jelent, hogy ha például egy üres telken alapítunk haszonélvezetet, e jog nem fog kiterjedni a telken utóbb épített házra. Ezt kérdőjelezte meg az első és másodfokú bíróság, amikor az egyik ügyemben úgy döntött, hogy az építési kötelezettséggel terhelt telek haszonélvezeti jogának ajándékozása esetén az eredetileg kikötött haszonélvezeti jog az utóbb épített házra is vonatkozik. A Legfelsőbb Bíróság azonban kimondta, hogy az ajándékozó haszonélvezetet alapító nyilatkozatát nem lehet kiterjesztően értelmezni, és a telekre engedett haszonélvezeti jog a később létrejött felépítményre nem terjed ki.

A Ptk 5:146 § (3) bekezdésének kivételt megfogalmazó passzusa a “rendes gazdálkodás” definiálása körében vethet fel kérdéseket. Mi az tehát, ami a rendes gazdálkodás körében keletkezik?

A haszonévezet - a hasznosítás, gyümölcsszedés - fogalmából következik, hogy a haszonélvezet mindenképpen kiterjed a dolog hasznaira és gyümölcseire, vagyis pl. a haszonélvezettel terhelt telken termő gyümölcsfa gyümölcseire, a sóderbányából kitermelt sóderra, a bérbeadás útján hasznosított ingatlan bérleti díjára, a más által megörökölt pénz kamataira (özvegyi haszonélvezet esetén), a szerzői jogdíjakra (haszonélvezettel terhelt szerzői jog esetén).

Ha a rendes gazdálkodás köre vitatott a tulajdonos és a haszonélvező között, akkor bírósághoz kell fordulniuk, mely mindig az ügy egyedi jellemzői alapján fog dönteni.

A haszonélvezeti jog időbeli korlátai:
A haszonélvezet sosem tart “örökké”. Valamikor bizonyosan megszűnik. Vagy a haszonélvező halálakor (holtig tartó haszonélvezet), vagy özvegységének megszűntekor (özvegység idejére kikötött haszonélvezet) vagy a szerződésben kikötött meghatározott idő leteltekor.

Jogi személy javára legfeljebb ötven évre engedhető haszonélvezeti jog. Ha a felek mégis azt írnák a szerződésükbe, hogy a haszonélvezet korlátlan ideig áll fenn, a Ptk. értelmében ez alatt azt kell érteni, hogy ötven évig.

Több személy javára fennáló haszonélvezet:
Haszonélvezet egy dolgon egyszerre több személyt is megillethet.
Előfordulhat, hogy egy dolgot az idő folyamán többször örökölnek özvegyi haszonélvezettel terhelten. Ilyen esetben az özvegyek egymást követően jogosultak a haszonélvezetre. Vagyis, ha a korábban jogot szerzett elhalálozik, a jogosultak sorában az elhunyt jogszerzését követően haszonélvezetet szerzett következik.
Ha egy dolgon egyidejűleg van több személynek haszonélvezeti joga, akkor ez a következő módokon lehetséges: Vagy úgy, hogy az egyik tulajdoni hányadon az egyiknek, a másik tulajdoni hányadon a másiknak (harmadiknak) van haszonélvezeti joga. Vagy oly módon, hogy egyidejűleg kötik ki több személy javára a haszonélvezeti jogot az egész ingatlanon.

Több személynek úgy is lehet egyszerre egy dolgon haszonélvezeti joga, hogy a dolog egy természetben meghatározott vagy területnagyságban kifejezett részére alapítják a haszonélvezetet.

Amennyiben a fenti módokon jön létre több személy javára haszonélvezet, akkor ezt így is kell az ingatlannyilvántartásba bejegyezni. Erre az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtására kiadott 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 10 §-a ad lehetőséget.

Ha több személy gyakorolja a haszonélvezeti jogot egy dolgon, akkor közöttük a dolog használatának és hasznosításának megosztására a közös tulajdonra vonatkozó szabályok irányadók.

Itt kell megemlítenünk a többes haszonélvezet egy sajátos - házastársi vagyonjog körébe - tartozó esetét. Amennyiben ugyanis a vagyonközösség fennállása alatt az egyik házastárs visszterhesen haszonélvezeti jogot szerez egy dolgon (jellemzően egy ingatlanon), és csak ez a házastárs van haszonélvezőként az ingatlannyilvántartásba bejegyezve, akkor a másik házastárs “ingatlan-nyilvántartáson” kívül szerez haszonélvezetet, mert a házastársi vagyonközösség szabályai szerint a haszonélvezeti jog is közös szerzeménynek számít.

dr. Náday Judit