Angela Merkel a német törvényhozás alsóházában mondott beszédében rámutatott, hogy az euróövezet közösségének az alapvető kérdésekről teljes egyetértésben kell határoznia, így ahhoz is a 19 tagország egyhangúlagos döntésére lett volna szükség, hogy Görögország ideiglenesen feladja tagságát.

Görögország azonban nem akar kilépni az övezetből, így az a lehetőség maradt, hogy a valutaunió működését szabályozó előírások megszegésével létrehoznak egy "transzferuniót", amire a német kormány nem hajlandó, vagy a sorsára hagyják Görögországot, ahol emiatt eluralkodik "a káosz és az erőszak", vagy pedig egy utolsó kísérletet tesznek egy újabb mentőprogram összeállítására az euróövezeti szabályok betartásával - mondta a német kancellár.

Hangsúlyozta, hogy súlyos felelőtlenség lett volna, ha nem az utóbbi megoldást választják. A megállapodás valamennyi félnek "kemény", hiszen Görögországnak mélyreható átalakításokat kell végrehajtania, és ezt szigorúan ellenőrzik, a jelenleg 86 milliárd euróra becsült újabb hitelcsomagot összeállító euróövezeti partnerektől pedig minden eddiginél nagyobb szolidaritást igényel.

Merkel kiemelte: teljes meggyőződéssel vallja, hogy a hétfőn elfogadott megállapodásnak több előnye van, mint hátránya, ezért arra kéri a Bundestagot, hogy hatalmazza fel a kormányt az új hitelprogramról szóló tárgyalások megkezdésére.

A kancellár köszönetet mondott Wolfgang Schäuble pénzügyminiszternek a megállapodás kidolgozásában végzett munkájáért. Ugyanakkor jelezte, hogy a miniszternek az euróövezet átmeneti elhagyására vonatkozó felvetését nemcsak Görögország utasította el, hanem a többi 18 tagország - így Németország - sem támogatta.

Schäuble a parlamenti vitában hangsúlyozta: az euróövezeti csúcson elfogadott nyilatkozat azt jelenti, hogy az újabb mentőprogramról szóló tárgyalások felvétele az utolsó kísérlet a görög válság valutauniós keretek közötti megoldására. Kifejtette, hogy az év elején még biztató volt a helyzet, a görög gazdaság növekedésnek indult, az államháztartás mérlege az adósságszolgálat nélkül számítva pozitív volt, és csökkent a munkanélküliség. Az új - a radikális baloldali Sziriza vezette - görög kormány viszont ezeket az eredményeket "mind tönkretette" - mondta.

A harmadik mentőprogram még nehezebb lesz, mint az első kettő - tette hozzá a pénzügyminiszter, megjegyezve, hogy a program feltételeiről kötött megállapodás csak a folyamat kezdete, és a tárgyalások során derül majd ki, hogy sikerül-e egyáltalán összeállítani az új mentőcsomagot. A kormány szerint azonban van esély a sikerre - mondta Wolfgang Schäuble.

Az ellenzéki pártok élesen bírálták a kormányt. A Zöldek vezérszónoka, Katrin Göring-Eckardt szerint nemcsak a görög vezetés játszotta el a bizalmat, hanem a Németország iránti bizalom is sérült a pénzügyminiszter fellépése miatt. A Baloldal vezérszónoka, Gregor Gysi úgy vélte, hogy a megszorításokra alapozott válságkezelés kudarcra van ítélve, és ezt az utóbbi öt év folyamatai is megmutatták, a kancellár, a pénzügyminiszter és a Merkel vezette konzervatívokkal kormányzó szociáldemokraták elnöke, Sigmar Gabriel politikai pályafutása legnagyobb hibáját követi el az újabb megszorítások kierőszakolásával.

A Bundestagban a tárgyalási felhatalmazás mellett arról is határoznak, hogy Németország részt vehet-e az új mentőprogram összeállításáig tartó időszakot áthidaló finanszírozási programban. A konzervatív-szociáldemokrata nagykoalíció csaknem 80 százalékos többséggel rendelkezik, de a kormányoldalon is vannak, akik elutasítják a harmadik görög mentőprogramot. A német parlament azonban várhatóan így is nagyjából kétharmados többséggel járul hozzá a tárgyalások megkezdéséhez és az áthidaló finanszírozási programban való részvételhez.