A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ), a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége (MUISZ) és a Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület közösen tartott sajtótájékoztatót arról, mire számíthatnak a bajba jutott utasok a Malév múlt pénteki leállását követően.

Eitmann Norbert KÖFE-elnök fogyasztói utasok panaszainak felolvasásával kezdte: terhes kismama, régi utazását tervező fiatal pár leveleiből idézett. A leállás óta nagyjából 1200 panasz érkezett a fogyasztóvédelemhez. Ennek jó része külföldről jött, de iskolai csoportok, önkormányzatok, magánszemélyek is vannak köztük, jelentette ki. Nem csak magyar állampolgároknak segítenek – jegyezte meg az elnök –, volt olyan bolgár panaszos, aki kormánya tájékoztatására kapta meg az elérhetőségüket. Jelenleg annyit tehetnek, hogy tételes jogi felvilágosítással szolgálnak a Malévval történő konzultációt követően. Ezután békéltető testületi eljárást is indíthatnak, s ha ez sem használ, bírósághoz is fordulhat az utas, de akár a KÖFE is – tette hozzá.

Kérdésre válaszolva Eitmann Norbert kifejtette: ha nem lenne esély az utasok kártalanítására, „akkor most nem ülnénk itt”.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy az egyesület megkereste a Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM) és az Országgyűlés fogyasztóvédelmi bizottságát is. Az elnök hangsúlyozta: az utasoknak joguk van visszakapni a kifizetett jegyárat.

Nincs megfelelő vagyonbiztosítás

Onnantól fogva, hogy az utas egyénileg megvásárolta jegyét, a fogyasztó a légitársasággal kerül jogviszonyba, így a visszatérítés feladata utóbbira hárul – ragadta magához a szót Molnár Judit, a MUISZ szóvivője. A csomagban lefoglalt utazásokkal kapcsolatban elhangzott: szerencse, hogy év elején történt a leállás, a nyári charterjáratokat így ez nem érinti, lesz lehetőség átfoglalásra. Jogászok úgy vélik, a leállás vis maiornak minősül, a visszatérítési kötelezettség ebben az esetben tehát az utazási iroda részéről nem állhat fent. „Már régóta kezdeményeztük, hogy vezessenek be valamiféle vagyonbiztosítási rendszert, akár kaució alkalmazásával is. A légitársaságok sajnálatos módon azonban a mai napig nem rendelkeznek ilyennel” – jelezte a szóvivő.

Molnár Judit elmondta, a következő hónapok magyarországi utazásait sajnos komolyan érintheti a leállás, visszatarthatja a külföldi utasokat a repüléstől.

A „fekete utazásszervezésről” Molnár Judit röviden annyit mondott: a téma örökzöld. „Ezeknek az utazásszervezőknek nincs vagyoni biztosításuk, áldozatos munkájuk révén az állam is elesik jelentős adóbevételektől. Korábban már háborút hirdettek ellenük, de ez sikertelen volt. Az illetékesek nemhogy a fekete irodákat derítették volna fel, de a jogosan működő utazási irodák ajtaján kopogtattak. A hatóságoknak nincs megfelelő állományuk ezek felderítésére, és ez komoly probléma. Az utasok felé állandóan hangsúlyozzuk, hogy csak a törvényesen működő, regisztrált irodáknál vásároljanak jegyet, de ez kevés.”

2 milliárdból kártalaníthatnak

Baranovszky György, a FEOSZ ügyvezető elnöke sajnálatosnak nevezte a történteket, de úgy fogalmazott, még szomorúbb a megfelelő tájékoztatás hiánya. A leállás kapcsán született egy kormányrendelet. Jelenleg 2 milliárd forint van félretéve az utasok kártalanítására. Az összeg azok számára nyújt lehetőséget, akik a leállást követő 3 napra (T+3 nap) rendelkeztek jeggyel, és február 29-ig visszatértek volna Magyarországra. – Rengeteg kérdést kaptunk azzal kapcsolatban, vajon minden fogyasztó visszakaphatja-e a pénzt, aki bankkártyával fizetett a jegyéért. A válaszunk sajnos nem, mert nem hiszem, hogy a bankok felelősséget vállalnának minden bajba jutottért. A 2 milliárdos összeg elenyésző lenne a teljes kártalanításra.

Baranovszky kiemelte: a bankkártyás fizetés nem egyenlő az átutalási megbízással. Elenyészőnek nevezte azok számát, akik előbbi módon fizettek a jegyekért. – Az uniós rendelkezés alapján utasonként maximum 600 eurós kártalanítási összeg jár, a kérdésekre nagyon hamar választ kell, hogy kapjanak a fogyasztók. Jelenleg az sem tisztázott, hogy egy estleges tényleges csőd esetén mi a teendő – mondta őszintén az elnök.

Kérdésre válaszolva kijelentette: a citált kormányrendeletben nem pénzvisszatérítés szerepel, csak kártalanítás. Hozzátette: a bankok részére a Malév nem valószínű, hogy tud majd fizetni. A vis maiorral kapcsolatban pedig némi kiegészítéssel élt: az az utazási irodák és a légitársaságok közötti helyzetre vonatkoztatható, a fogyasztók, utasok felé nem, tehát feléjük bizony fennáll kártalanítási kötelezettség.