- emelte ki a NATO szóvivője egy hétfőn ismertetett nyilatkozatában, amely szerint az észak-atlanti szövetség nem hagyja válasz nélkül a fejleményt.

Oana Lungescu elmondta, hogy Oroszország folyamatosan erősíti aktivitását, főleg az Atlanti-óceán északi részén és a Norvég-tengeren.

Ez a régió az Észak-Amerika és Európa közötti katonai utánpótlási és kereskedelmi útvonalakat, valamint a kommunikációs csatornákat tekintve "létfontosságú Európa biztonsága szempontjából".

A NATO egyebek mellett több járőrözéssel válaszol a fejleményre, és növeli a légierőre támaszkodó tengeralattjáró-elhárítás fejlesztését szolgáló forrásokat - mondta a szóvivő a Madsack német médiacsoporthoz tartozó regionális lapok közös szerkesztőségének (RedaktionsNetzwerk Deutschland - RND).

A beszámoló szerint október közepén annyira erőteljes volt az orosz aktivitás a NATO tengeri védelmi vonalaként számon tartott Grönland-Izland-Nagy-Britannia tengely térségében, hogy a szövetség szakértői először nem is akarták elhinni saját felderítési adataikat; egy egész raj modern orosz tengeralattjáró lépte át ezt a vonalat nyugati irányban, majd mélytengeri szintre merültek és eltűntek.

NATO-körökben hivatalos értékelés szerint a bújócskával folytatott nyílt erődemonstráció azt jelzi, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök éppen abban az övezetben igyekszik megzavarni az Egyesült Államok és az Európai Unió együttműködését, amelyről katonai szövetségüket elnevezték, vagyis az észak-atlanti térségben.

A nyugati katonai tervezőket főleg a tengeralattjárók és a róluk indítható rakéták kettőssége aggasztja. Az orosz elnök mindkét területen jelentős fejlesztéseket hajtott végre, így a tengeralattjárók jóval halkabbak, a rakéták pedig gyorsabbak.

A NATO belső elemzései szerint Moszkva célja nyilvánvalóan az, hogy tengeralattjárói révén képes legyen a világ bármely pontjára csapást mérni, éppen úgy, mint az Egyesült Államok, amely más eszközökkel, főleg a jóval drágább repülőgép-hordozók révén tett szert erre a képességre.

Az újgenerációs tengeralattjárók és rakéták megjelenése az EU nyugati tengeri határánál vagy az Egyesült Államok keleti partvidékén egycsapásra új "stratégiai helyzetet" teremtene - áll az RND beszámolójában, amely szerint a NATO utánpótlási útvonalainak elvágása is fontos orosz cél lehet, és a katonai szövetségnél elemzett lehetséges forgatókönyvek között olyan is van, amely szerint Moszkva az Atlanti-óceán mélyén húzódó távközlési kábelek feletti ellenőrzést is megszerezheti tengeralattjárói révén.

Az RND beszámolója egybevág a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német lap minapi elemzésével, miszerint az 58 tengeralattjáróból álló flotta legutóbbi erődemonstrációjának az az egyértelmű üzenete, hogy az orosz haditengerészet bármikor képes áthatolni a Grönland-Izland-Nagy-Britannnia vonalon és csapást mérni az Egyesült Államok keleti partvidékére.

Noha az orosz haditengerészet teljes egészében véve elöregedett, és csak árnyéka szovjet elődjének, a tengeralattjáró-flotta ismét igen ütőképes, és a NATO brüsszeli központjában használt megfogalmazás szerint "jelentős kihívás" a szövetségnek. Mindenekelőtt a nukleáris fegyverrel felszerelt tengeralattjárók, közöttük is különösen a Borej osztályú hadászati rakétahordozó tengeralattjárók.

Három ilyet már hadrendbe is helyeztek, a negyedik a próbaüzemnél tart. Valamennyi 16 darab interkontinentális rakétát hordoz, amelyeket egyenként akár hat nukleáris robbanófejjel is fel lehet szerelni. Ezek a célterület felett szétválnak, és egy 8000 kilométer kerületű körben egyszerre akár 72 célpontra tudnak csapást mérni. Valamennyi tízszer nagyobb pusztítást végez, mint a Hirosimára ledobott amerikai atombomba - írta a FAZ.

Ugyancsak rendkívüli képességekkel rendelkezik a Yasen osztály első tagja, amely akár 4500 kilométeres távolságra is el tudja juttatni rakétáit. Az orosz tengeralattjáróknak így nem is igen kell messze behatolniuk az Atlanti-óceánra. Egy nagyobb válság idején Moszkvának "bőven megfelel, ha tengeralattjáróit felállítja Grönland és Izland között, valamint a Norvég-tengeren, mert onnan mindent elérnek, ami fontos nekik" - mondta a FAZ-nak Magnus Nordman svéd elemző.

További különleges fejlesztés a Poszeidón nevű vízalatti drón, amelyet állítólag jelenleg tesztelnek, és "ha nem a Kreml propagandisztikus hazugságáról van szó, akkor a NATO tehetetlen vele szemben" - írta a német lap. Leírása szerint ez egy automatikus torpedó, amely több, egyenként több száz megatonna erejű nukleáris robbanófejet szállít, akár 1000 méteres mélységben és óránkénti 200 kilométeres sebességgel halad, és 10 ezer kilométert képes megtenni.

Szintén veszélyes a tudományos célokra fejlesztett tengeralattjárók csoportja, köztük a Losarik, amelynek fedélzetén ugyan júliusban súlyos szerencsétlenség történt, de minden bizonnyal ismét "akut fenyegetést" jelent majd arra a 282 kábelrendszerből - 1,23 millió kilométernyi távközlési kábelből - álló hálózatra, amely az Atlenti-óceán és a Balti-tenger mélyén fut, továbbítva a globális adatforgalom mintegy 90 százalékát.

Az akár 6000 méteres mélységre merülni képes Losarik és a Mélytengeri Kutatások Igazgatóságának (GUGI) további, formálisan civil járművei rácsatlakozhatnak a hálózatra, vagy akár meg is szakíthatják az adatok áramlását, amivel beláthatatlan időre megszakadhat az Európa és Amerika közötti internetes összeköttetés - írta a FAZ, megjegyezve, hogy az orosz haditengerészetnél a digitális korszakban is ügyelnek az analóg kommunikáció, köztük a zászló-, és a fényjelzések ismeretének megőrzésére.