Gy. László ellen súlyos fenyegetéssel elkövetett, mintegy 14 rendbeli zsarolás bűntette és más bűncselekmények miatt emeltek vádat. A vádirat szerint Gy. László legalább 43 Ormánságban lakó magánszemélynek adott kölcsön pénzt uzsorakamatra. Több esetben a pénzt és a kamatokat súlyos fenyegetéssel próbálta megszerezni a sértettektől, ezekben az esetekben zsarolás bűntette miatt emelt vádat az ügyészség, míg a többi esetben jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntette és magánokirat vétsége miatt.

Az uzsorást első fokon 8 év 10 hónap fegyházra ítélte a Pécsi Városi Bíróság, az ítélet ellen a vádlott, védője és az ügyészség is fellebbezett. Előbbiek felmentésért és enyhítésért, utóbbi súlyosbításért, többek között azért, mert az ítéletben nem szerepelt a hamis tanúzás, mégpedig nyolcrendbeli.

Gy. László védője szerint az ügyet annak idején kirobbantó Mali Zoltán tanúvallomása cáfolható lett volna, pedig polgármesterként nagy súllyal esett latba mondandója. Nem foglalkozott kellően a bíróság a vádlott betegségével sem - Gy. Lászlót korábban hasba szúrták, sérve lett. A védő szerint a hamis tanúzás nem áll fenn, mivel az ügyészség által felhozott tanúvallomásokat Gy. László egy polgári peres eljárásban tette. Ebben pedig nem igazmondási kötelezettsége van, hanem a polgári jogot kell jóhiszeműen gyakorolni.

A védő elképesztő módon a sértetti közrehatásról beszélt. Szerinte a sértettek gyakran azt az összeget sem adták vissza, amit kölcsönkaptak, és arról sem tájékoztatták Gy. Lászlót, hogy nem tudnak törleszteni. Az ügyvédnő szerint erkölcsi ellenérzés keletkezhet bármely magánszemélyben, aki pénzt adott kölcsön, és nem kapja vissza.

A védelem álláspontja szerint az ítéleti tényállás megalapozatlan.

Megszólalt a vádlott is, szerinte Mali Zoltán szavahihetősége megkérdőjelezhető. Állítása szerint a drávapiski polgármester ellen büntetőper van folyamatba. (Nagy kérdés, hogy erről honnan tud a vádlott - a szerk.) Tagadta, hogy megfenyegette volna a sértetteket. Nem értette, hogy miért csak a sértetteknek hisz a bíróság, amikor fia és testvére is ugyanazt a tanúvallomást adta elő, mint ő. Saját beadványt is felolvasott, megírásában minden bizonnyal jogász segítségét kapta. Ebben elismerte: lehetséges, hogy követett el bűncselekményt, de az ítélet súlyosságát ez nem indokolja.

A másodfokon eljáró bíróság alapvetően megalapozottnak tartotta az elsőfokú ítéletet. Azon részleteiben változtatott, de lényegén nem. A bíró elmondta: a közokirat-hamisításra vonatkozó adatokat az ügyészség nem tette a vád részévé, ezek a tények hamis tanúzásként kerültek be az ítéletbe.

A vádlott bűnös úton tett szert hét ingatlanra, volt köztük 9 milliót érő lakás is. A bűncselekményeket nyolc év alatt követte el a cselekményeket.

A vádlott mintegy legalább 3,5 millió forintot adott kölcsön. A sértettek legalább 14 millió forintot adtak vissza, a követelés meghaladta a 30 milliót. A visszafizetett összegeket tekintve a kamat messze meghaladta a 400, a követelt pénzre vonatkozóan pedig a 900 százalékot.

A bíróság szerint csekély anyagi ráfordítással szerzett meg a vádlott ingatlanokat, és nyolc év alatt folyamatosan hasznot szerzett adósságspirálba keveredett emberektől.

Volt olyan sértett, aki tartozása fejében napszámosmunkát végzett a vádlottnak. A bíróság ugyanakkor több, első fokon zsarolásnak minősített esetet kísérletnek mondott ki.

A nyomozóhatóság és az ügyészség súlyos mulasztásokat követett el, amikor bankszámlákat és ingatlanokat nem helyeztek zár alá. A vagyonelkobzás nem történt meg, és vannak ingatlanok, amelyek esetében már nem is járhat sikerrel, ezeket illetően pénzbüntetésre kell ítélni a vádlottat. A vagyonelkobzást egy másik eljárás keretében kell megtenni.

A bíróság szerint a vádlott kihasználta a sértettek szorult anyagi helyzetét. A másodfokon eljáró büntetőtanács vezetője szerint vannak élethelyzetek, amikor a törvény teljes szigorával kell lesújtania, ugyanakkor súlyosbítására sem láttak lehetőséget. A büntetésbe beszámítják a 2008 óta előzetesben töltött időt.

STOP