Összesen tizenegy, devizahiteles szerződések egyoldalú módosításának tisztességességével kapcsolatos pénzintézet keresetét tárgyalta a Fővárosi Törvényszék szerdán, közülük nyolcat elutasítottak, három ügy tárgyalását elhalasztották.

Szerdán az Erste Bank Zrt., a Raiffeisen Bank Zrt., a Raiffeisen Lízing Zrt., a Környe-Bokod Takarékszövetkezet, a Felsőzsolca és Vidéke Takarékszövetkezet, az MKB Euroleasing Autólízing Zrt., az MKB Euroleasing Autóhitel Zrt., a Sopron Bank Burgenland Zrt. kereseteit elutasította a törvényszék. Későbbre halasztották a döntést a Merkantil Váltó és Vagyonbefektető Bank Zrt., a Merkantil Car és Gépjármű Lízing Zrt., valamint a KDB Bank Európa Zrt. ügyében. Elutasította a bíróság az Erste Bank keresetét, az ítélet szerint a pénzintézet által rögzített általános szerződési feltételek (ászf) nem feleltek meg a tisztességesség kritériumainak.
A Raiffeisen Bank Zrt. ügyében a hasonló ítélet indoklásában a bíró kifejtette: az átlagfogyasztó számára kiszámíthatatlanok voltak a szerződések következményei. A Raiffeisen Lízing Zrt. ügyében hozott elutasító döntés indoklása szerint különösen az átláthatóság, érthetőség törvényben rögzített követelményének nem feleltek meg a pénzügyi intézmény általános szerződési feltételeinek az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő pontjai.
A bíróság kötelezte a Környe-Bokod Takarékszövetkezetet 400 ezer forint plusz áfa perköltség megfizetésére, az ítélet ellen 8 napon belül lehet fellebbezni. Indoklásában a tanácsvezető bíró hangsúlyozta: a takarékszövetkezet devizahiteles szerződései nem részletesek, nem átláthatóak, nehezen értelmezhetőek és a felmondhatóság elvének sem felelnek meg. A takarékszövetkezet jogi képviselője újságíróknak azt mondta, hogy az ítélet áttanulmányozását követően később döntenek a fellebbezésről. A bíróság 1,414 millió forint perköltség 15 napon belüli leróvására kötelezte a Felsőzsolca és Vidéke Takarékszövetkezetet. Az ítélethirdetéskor a törvényszék számos korábbi esethez hasonlóan azt hangsúlyozta, hogy a vizsgált időszakban egyetlen olyan kölcsönszerződés sem volt, amely maradéktalanul megfelelt volna a per alapjául szolgáló, a közelmúltban elfogadott devizahiteles törvényben foglalt hét elvnek. A bíró ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az idő előre haladtával az újabb általános szerződési feltételek egyre több követelménynek tettek eleget. Az MKB Euroleasing Autólízing Zrt. devizahitelekkel kapcsolatos keresetét szintén elutasította a törvényszék és a pénzintézetet 1,513 millió forint perköltség megfizetésére kötelezte. A bíróság az ítélet szóbeli indoklásában több szerződés esetében is kiemelte, hogy azok feltételei, kikötései nem feleltek meg az átláthatóság és egyértelműség elvének, részben a túl általános megfogalmazás miatt a fogyasztó számára nem derült ki pontosan, hogy változás esetén milyen kötelezettségei lesznek. A törvényszék az MKB Euroleasing Autóhitel Zrt.-t 1,513 millió forintos perköltség megfizetésére kötelezte. Az ítélet szóbeli indoklása során a törvényszék kiemelte, hogy a felperes cég árazási, ügyfélminősítési és egyéb csatolt szabályzatait nem vizsgálta, mivel azok nem képezik a per tárgyát. Elutasította továbbá a törvényszék a Sopron Bank Burgenland Zrt. keresetét, az eljárás felfüggesztésére irányuló kérelmét és a pénzintézetet 2,54 millió forint perköltség megfizetésére kötelezte. Az indoklás szerint a bíróság úgy ítélte meg, hogy a felperes keveri a jogszabálynak való megfelelés és a tisztességesség fogalmát. A törvényszék álláspontja szerint a szerződés kikötéseinek jogszabály szerinti megfogalmazása nem elegendő, csupán egy keret, amelyet a bank köteles tartalommal megtölteni, hogy tisztességes legyen. A tanács meglátása szerint a közelmúltban elfogadott devizahiteles törvény deklaratív jellegű. A bíró rámutatott, hogy már a 90-es években is voltak a szerződéses kikötések tisztességességét vitató perek, így a bírói gyakorlat már korábban alkalmazta a most vizsgálandó hét elvet, csak nem volt hatályos szakkifejezés. Több mint ötórás tárgyalás után a törvényszék szeptember 19-re halasztotta az ítélethirdetést a KDB Bank ügyében. A bíróságnak a tárgyaláson előbb azt is tisztáznia kellett, hogy a KDB Bank melyik szerződéses kitételei tisztességességének megállapítását kéri. A bíró rámutatott: a kereset mellékleteiből hiányzik több szerződési feltétel, illetve nem egyezik azok elektronikus és szöveges része sem.
A bank jogi képviselője szerint a Kúria jogegységi határozata többek között azért is ütközik az Alaptörvénybe, mert a testület jogot alkotott, amire nem lett volna lehetősége. Az alperes magyar állam jogi képviselője szerint a KDB keresete nem világos, olyan összevisszasággal terjesztette elő a szerződéses kikötéseit, összekeverve az időállapotokat, hogy az már a rosszhiszemű pervitelt súrolja. Szavai szerint 3 napig vizsgálták, hogy mi lehet a per tárgya, amit a pert kezdeményező banknak kellett volna pontosan megjelölni, ezért kérte a bank keresetének elutasítását.
A bank ügyvédje tagadta a feltételezést, hozzátéve: az alperes folytat rosszhiszemű pervitelt, mert a tárgyalás előtt 20-22 órával kapták csak meg a 200 oldalas ellenkérelmet. Az ügyvéd a devizahiteles törvény alkotmányellenességét hangsúlyozva utalt az egri takarékszövetkezet perére, ahol a bíróság az Alkotmánybírósághoz fordult. A Merkantil Váltó és Vagyonbefektető Bank Zrt. és a Merkantil Car és Gépjármű Lízing Zrt. is az eljárás felfüggesztését indítványozta, amit a törvényszék elutasított, akárcsak azt, hogy a bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz és az Európai Unió Bíróságához. A bíróság a döntéshozatalt mindkét pénzintézet esetében szeptember 24-re halasztotta.