Jogegységi eljárást kezdeményezett a devizahitelek érvényességének bírói gyakorlatban felmerült elvi kérdéseiről Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője, akinek indítványa a legfelsőbb bírói fórum honlapjára hétfő reggel került fel.

Az indítvány hét elvi kérdést vet fel, a többi között azt, hogy a devizahiteles szerződések érvényesek-e, vagyis ütköznek-e jogszabályba, nyilvánvalóan jó erkölcsbe, tisztességtelen szerződések-e, uzsorás szerződések-e, illetve színleltek-e, megtévesztés, tévedés folytán kötött szerződések-e?
Az indítvány szerint a Kúriának állást kell foglalnia arról is, milyen jogi lehetőségei vannak a bíróságoknak arra, hogy orvosolják a szerződéskötés után bekövetkezett körülményváltozások valamelyik szerződő fél lényeges jogos érdekét sértő hatását, illetve amennyiben a devizaalapú kölcsönszerződések bármely okból érvénytelenek, az érvénytelenség törvényi jogkövetkezményei - érvényessé nyilvánítás, eredeti állapot helyreállítása, hatályossá nyilvánítás - közül melyik jogkövetkezményt mikor indokolt alkalmazni.
Megoldandó kérdés a többi között az is, hogy az egyes érvénytelenségi okok az egész szerződés érvénytelenségét, avagy részleges érvénytelenséget - az adott szerződési feltétel érvénytelenségét - eredményezik-e, és melyek a részleges érvénytelenség jogkövetkezményei.
Az indítvány felveti azt is: az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződési feltétel mikor felel meg az átláthatóság követelményeinek? Csak akkor, ha az adós maga is ki tudja számolni, hogy a kamat, a költség és a díj milyen arányú emelését tették lehetővé az időközben bekövetkezett változások, avagy elégséges, ha maga az egyoldalú szerződésmódosításhoz tartozó "oklista" átlátható, és az egyoldalú szerződésmódosítások körében vizsgálható, hogy a módosításra a ténylegesség, az arányosság és szimmetria elvének betartásával került-e sor.
Az indítvány kitér arra is, hogy a pénzintézetet milyen tájékoztatási kötelezettség terhelte a szerződés megkötésekor, annak elmulasztása milyen jogkövetkezménnyel jár, illetve hogy a devizaalapú kölcsön egyáltalán milyen tartalmú, devizakölcsön-e vagy forint?
Az indítvány szerint már társadalmi problémát jelent a devizaalapú kölcsönszerződések több százezres száma, a tartozások nagyságrendje, a nem teljesítő adósok egyre növekvő aránya és a szerződések érvényességét vitató perek számának emelkedése.
"Az ügyek gyors és lehetőség szerint egységes szempontok szerinti elbírálásához fűződő kiemelkedő társadalmi és igazságszolgáltatási érdek azt indokolja, hogy a Kúria állást foglaljon az e perekben felmerült elvi kérdésekről" - olvasható a Wellmann György által jegyzett indítványban, amely azt is tartalmazza, hogy a Kúria polgári kollégiuma járjon el jogegységi tanácsként és hozza meg határozatát. A jogegységi indítvány november 22-i keltezésű.
A Kúria november 21-én tudatta, hogy lesz jogegységi eljárás, ugyanis a polgári kollégium vezetője a devizahiteles szerződések elvi kérdéseinek eldöntése érdekében jogegységi eljárás lefolytatását indítványozza, a Kúria elnöke pedig a kollégium ülését december 16-ára összehívja.
A Kúria néhány héttel korábban már közölte azt is, hogy adatokat kért az alsófokú bíróságoktól a folyamatban lévő perek számáról, és beszerezte az eddig jogerősen lezárult ügyekben hozott ítéleteket, illetve elemezte az azokban felmerülő többrétegű és összetett jogi problémákat. Ennek elemzése és a Szegedi Ítélőtábla polgári kollégiumának november 21-ei ülése - amelyen a Kúria elnöke, polgári kollégiumának vezetője és más kúriai bírák vettek részt - tette egyértelművé, hogy "szükséges a joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében jogegységi határozat meghozatala".
Orbán Viktor miniszterelnök november 22-én reggel a Kossuth Rádióban arról beszélt: reméli, hogy az igazságszolgáltatás mielőbb állásfoglalást hoz a devizahitelek ügyében.
A kormányfő a felvételről sugárzott interjúban azt mondta: miután a bankok a hitel nyújtásakor minden szakmai ismerettel rendelkeztek és erősebbek az adósoknál, "tudni szeretnénk, az igazságszolgáltatás szerint vajon nem a bankoknak kellene-e viselniük - mint a józan erkölcsi érzék diktálná - az árfolyamváltozásból fakadó veszteséget". A másik kérdés, amelyben a kormány állásfoglalást vár, hogy szabad-e a bankoknak egyoldalúan, az adósnak kedvezőtlenül módosítani a kamatot.
Orbán Viktor hozzátette: nem befolyásolhatja a bíróságot, de bízik a gyors döntésben, mert az a véleménye, hogy már "tegnap is késő lett volna". Ezért kéri az igazságszolgáltatást, hogy amint lehet, hozzon világos állásfoglalást.