Kovács Nóri a népzene és világzene műfajának egyik legismertebb, szakmailag is elismert előadója Kárpát-medencei gyűjtései és kutatásai során gyönyörű népi imákra, archaikus és történelmi szövegekre, dallamokra, népmesékre, egyházi énekekre bukkant. Boldogasszony kultuszunkat 47 dalban, húsz zenész közreműködésével, 170 percben egy triplalemezen meséli el. Ebből az albumból szemezget száz perces műsorában, melyet az Uránia Nemzeti Filmszínházban ad elő zenésztársai közreműködésével november 6-án.

Az album Szűz Mária élettörténetét mutatja be a fogantatásától az elszenderüléséig és mennybemeneteléig, bemutatva azokat a magyar vonatkozásokat, amelyek miatt Szűz Mária és a mi Babba Mária-kultuszunk összefonódik.

Kovács Nóri kérdésünkre elmesélte, honnan jött a Szűzanya iránti szeretete. 2018-ban Lourdes-ban járt, ahol nagyon megérintette a hely szelleme. Ott kapta a sugallatot, hogy foglalkozzon a Mária-kultusszal. A kupolában, ahol az oltár fölött lévő képen Szűz Mária csillagos palástban áll és ölelésre tárja karját. – Ott éreztem, hogy Mária üzen nekem, és eldöntöttem, megírom ezt az albumot – mondta az előadóművész. – Ezt az elhívást dolgozza fel a címadó dal, Boldogasszony köpenyén, amelynek kezdősora: „Olyan sokszor megpróbáltalak elképzelni Téged, hogy milyen lehet emberi arcod, légies tested s fényed… Kérlek, hogy mutasd meg magad, én szívembe várlak!” Számomra Szűz Mária, Boldogasszony, Babba Mária egyazon személy, akit a lemez borítójára, a fején a magyar Apostoli Szent Koronával és honfoglalás-kori köpenye alatt a magyarságot átölelő karjaival festettem meg. Ennek a szellemiségében készült az album. Emlékeztet, hogy a mi római keresztény hitéletünk Szent István királytól ered, de a mitológia- és mondavilágunk, az ősi hitvilágunk ősanya szimbólum rendszere sokkal régebbi és kifinomultabb. Tündér Ilona meséink, Csodaszarvas-ünő regénk, a csíksomlyói Babba Mária, Boldogasszony minőségek igencsak közel állnak a kereszténység „Istenszülő”-jéhez. – sorolta Kovács Nóri. Ezért is választotta a koncert mottójának: „Tarts meg minket őseink szent hitében és erényeiben!” mondatot, amely a csíksomlyói Salvator kápolna előtti kereszt felirata.

Kovács Nóri gyermekkora óta énekli a hitélettel kapcsolatos dalokat, főleg az ünnepkörökhöz kapcsolódó egyházi népénekeket. Betlehemben megzendült az ének címmel 2009-ben készített egy karácsonyi lemezt, amely végigvezet a bibliai történeten attól kezdve, hogy Mária megkapja az örömhírt az angyaltól, egészen addig, hogy a háromkirályok köszöntik a kisdedet. A Szent István-bazilikában volt az ősbemutató és tíz év alatt több mint száz templomkoncert követte ország- és világszerte. Később trilógiává bővült ez a keresztény ünnepköröket bemutató népzenei koncertprogram, mert a húsvéti és pünkösdi ünnepkört is feldolgozta.

Közben, mivel nem talált minden történetrészlethez dalt, írt hozzá maga is. Így kezdődött, hogy keresztény tartalmú dalokat kezdett szerezni és írni.

A Boldogasszony köpenyén koncert a világ teremtésével, benne a világosságot szülő Boldogasszony fogantatásával kezdődik, amelynek archaikus népi szövegei az ősi hitvilágunkban gyökereznek. Az ő élettörténetének bemutatásához a Szentírásból, papköltők műveiből is inspirálódott. A magyar népi hitvilág is nyomon követi Mária életútját a különböző Boldogasszony minőségekben, gondoljunk például a Gyertyaszentelő vagy Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepekre. Külön figyelemmel és szeretettel mutatja be Szűz Mária és fia, Jézus kapcsolatát is. Például a betlehemi kis Jézus születésének történetét, ahogy Mária ringatja, és altatókat énekel neki. A fájdalomból is bőven kijutott Szűz Máriának. Erről szól az Ómagyar Mária siralom, egyik legrégebbi archaikus imádságunk, amelyet egy hasonlóan régi csángó népballadára ültetett rá. Fontos számára, hogy régi keresztény himnuszunk, a Boldogasszony Anyánk is bekerüljön a műsorba, teljes szöveggel, orgonakísérettel.

Koncertjén saját hitbéli meggyőződését, lelkének tükrét mutatja meg a hallgatóknak, ezért saját feldolgozások, saját dalok is elhangzanak. A művek hangszerelése is igen változatos. Sok dal egy szál gitárral szólal meg, csendes elrévülést idéz. Máskor népi vonós muzsika színesíti, vagy éppen buzdít vigasságra. Az orgona, mint egyházi hangszer, is megjelenik, és a fiatalságot is szeretné megszólítani populáris hangszerelésű dalaival. Mária életútja és mennybe vételének bemutatásán túl azt is célul tűzte ki, hogy minél részletesebben megjelenítse azt, hogy mi, magyarok milyen szorosan, ezer szállal és mély gyökerekkel kapcsolódunk Boldogasszonyunkhoz. A műsor második fele ezt különleges és egyedülálló viszonyt mutatja be, hiszen az egyetlen nemzet vagyunk, akinek Szűz Mária a királynője, akinek Szent István az oltalmára bízott, s aki a „Patrona Hungariae” – Magyarok Nagyasszonya. A koncerten elhangoznak magyarságot erősítő, keresztény értékeket kidomborító, összetartozásra hangoló saját szerzemények is. Mint mondja, különösen fontos most erre emlékeznünk, hiszen a székszakadt magyarság egységét közös hitvallásunk is táplálja, s Közép - Európában, különösen a V4-es országokban a kereszténység megtartása, a keresztény kultúra ápolása kiemelt fontosságú. Igazán büszkék lehetünk arra, hogy a Megváltót szülő Szűzanya, palástja alá fogja a keresztény nemzetet, köpenyén hordozza a magyarokat. Mindezeket a témákat olyan hangszerelésben kívánja közre adni, hogy a mai, fiatalabb korosztálynak is könnyebben befogadható legyen, szívesen hallgassák, énekeljék, ugyanakkor szüleik, nagyszüleik is ráhangolódjanak a Boldogasszony köpenyén című műsorára.

Kovács Nóri zenész és színész barátait hívta erre a különleges bemutatóra. Vendégművész: Pelsőczy László – archaikus népi szövegek és imák, Dulai Zoltán – hegedű, Németh György – gitár, Vesztergám Miklós – tárogató.

További információk ITT.

- Bényei Adrienn -