Az összevont jövedelmek összege 6,7 százalékkal, 10 064,6 milliárd forintra, a munkaviszonyból származó bérjövedelmek 6,8 százalékkal, 9250,3 milliárd forintra emelkedtek - derül ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) személyijövedelemadó-bevallásokról szerdán, az adóhatóság honlapján közzétett adataiból.

Az összes adókötelezettség a jogszabályváltozások és a jövedelmek növekedésének hatására 114,3 milliárd forinttal, 1535,8 milliárd forintra nőtt. Az adófizetési kötelezettséget vallók száma 4,111 millióról 4,166 millióra, az egy főre jutó adó összege pedig 346 ezerről 369 ezer forintra nőtt.

Az érvényesíthető kedvezmények levonása után a 2015-ös adóévben 4,079 millió - az előző évinél 53 ezerrel több - magánszemélynek keletkezett adófizetési kötelezettsége. Az összevont adóalap utáni adó 1383 milliárd forintot tett ki, amely 7 százalékkal - 90,7 milliárd forinttal - haladja meg az előző évit. Az összevont jövedelem adóterhelése 2015-ben 13,7 százalékos volt, ami nagyságrendileg megegyezik az előző évivel.

A forrásadós jövedelmeket terhelő adó 129 milliárdról 152,7 milliárd forintra emelkedett.

Tavaly 3,991 millió embernek volt bérjövedelme, átlagosan évi bruttó 2,318 millió forint, illetve havi 193 ezer forint, az utóbbi 9 ezer forinttal magasabb az egy évvel korábbinál.

Az adóalapot csökkentő kedvezmények közül az első házasok kedvezménye címén 22 ezren, összesen 3,2 milliárd forinttal csökkentették összevont adóalapjukat.

Családi adókedvezmény címén 2015-ben 1,097 millió ember, azaz a bevallást benyújtók 23,7 százaléka - az előző évinél 0,4 százalékponttal kevesebb - mérsékelte adóalapját. Személyenként átlagosan 1,110 millió - összességében 1218,6 milliárd - forint kedvezményt vettek igénybe. A 16 százalékos adómértékkel számítva ez a tavalyinál 4,7 milliárd forinttal több - összesen 195 milliárd forint adókedvezményt jelent.

Az összevont adóalapot terhelő adót csökkentő tételt 687 ezren mutattak ki 32,5 milliárd forint összegben, amelyből az önkéntes pénztári számlák javára történő rendelkezések 18,1 milliárd forintot tettek ki.

Budapesten és Pest megyében keletkezett az összes összevont jövedelem 34,9 százaléka, 3510,8 milliárd forint. A legmagasabb dinamika Vas megyében volt 7,3 százalékkal, a legalacsonyabb pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 4,8 százalék. Az országos havi átlagos összevont jövedelem 191 828 forint volt, a legmagasabb a fővárosban, 254 625 forint, a legalacsonyabb pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, 147 665 forint.

A 2015-ös adóévre bevallott külön adózó jövedelem az előző évi 746,3 milliárd forintról 892,2 milliárd forintra emelkedett, míg a forrásadós jövedelmet szerzők száma 6 ezerrel, 295 ezerre nőtt. A növekedés elsősorban az osztalékból származó jövedelmek 109,3 milliárd forintos (20,6 százalékos) dinamikájának tudható be, ezen jogcím részaránya 71,7 százalék volt. Az összes forrásadós jövedelem 5,2 százaléka (46,1 milliárd forint) származott külföldről.

A tételes költségelszámoló egyéni vállalkozók száma 0,5 százalékkal - 179,8 ezerről 180,7 ezerre -, árbevételük 4,4 százalékkal - 1956,4 milliárdról 2043,2 milliárd forintra nőtt. Az átlagos árbevétel 3,9 százalékkal - 10,9 millióról 11,3 millió forintra - emelkedett.

Tavaly 117,7 ezer vállalkozónak 120,9 milliárd forint nyeresége volt, míg 2014-ben 114,8 ezernek 110,5 milliárd forint. A nyereséges vállalkozók száma 2,5, a nyereségük 9,3 százalékkal nőtt. Tavaly 50,5 ezer vállalkozó könyvelt el összesen 37,7 milliárd forint veszteséget, míg 2014-ben 51,6 ezer vállalkozó zárt 35,3 milliárd forint mínusszal. A veszteséges vállalkozók száma 2,1 százalékkal csökkent, veszteségük 6,7 százalékkal emelkedett. 2015-ben 12,6 ezer, a 2014. évi 13,5 ezernél 6,4 százalékkal kevesebb vállalkozó volt nullszaldós.

A vállalkozói szja kötelezettséget vallók száma a 2014-es 159,2 ezerről 162,5 ezerre, adófizetési kötelezettségük 10,8 milliárd forintról 12,5 milliárd forintra emelkedett 2015-ben.