Az MTI-hez eljuttatott összegzésben azt írták: a 2021-es év középhőmérséklete a sokéves (az 1991-2020-as időszak alapján számított) átlag körül alakult, az előzetes adatok szerint 10,8 Celsius-fok volt. Ez, bár nem tér el lényegesen az átlagtól, az elmúlt tíz évet tekintve a leghűvösebb év volt Magyarországon. Az egyes hónapokat nagy változékonyság és számos szélsőséges esemény jellemezte - emelték ki.

A január és a február több mint egy fokkal melegebb volt, majd tavasszal átlag alatti hónapok következtek. Az áprilisi és májusi havi középhőmérséklet több mint 2 fokkal elmaradt a szokásostól, 1987 óta a leghűvösebb tavasz volt a 2021-es. Fagykár is bekövetkezett, a hideg hátráltatta a szántóföldi növények fejlődését - hangsúlyozták.

Júniust és júliust már a hőség határozta meg. A forró időszak június közepétől augusztus közepéig tartott. A június a harmadik legmelegebb volt, a július pedig rekordmeleg volt 1901 óta. Az országos átlagos napi középhőmérséklet 22 napon érte el a hőhullámos nap küszöbét, a 25 fokot. Ennél több ilyen nap csak 2015-ben és 2012-ben fordult elő. Augusztus második fele szokatlanul hűvös időjárással telt, így a nyár utolsó hónapja 1 fokkal elmaradt a normáltól, de a nyár így is az ötödik legmelegebb volt 1901 óta - írták.

Az ősz a szokásosnál hűvösebb volt, a szeptemberi és novemberi hőmérséklet az átlag közelében, az októberi viszont több mint egy fokkal alatta alakult. Az év utolsó, és már téli hónapja a megszokottnál 1 fokkal melegebb volt - ismertette a meteorológiai szolgálat.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérőhálózatában tavaly a legalacsonyabb hőmérsékletet, mínusz 25,8 fokot, a Nógrád megyei Zabarban mérték február 13-án. A legmagasabb hőmérséklet, amelyet 2021-ben mértek, 40,8 fok volt. Ezt július 8-án, a Fejér megyei Adonyban regisztrálták. A legerősebb széllökés 121 kilométer/órás volt, amelyet augusztus elsején Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Tiszavasváriban rögzítettek. A legnagyobb napi csapadékösszeget, 94,3 millimétert a Heves megyei Erdőteleken mérték.

Kitértek arra is, hogy az éves csapadékösszeg országos átlagban csaknem 20 százalékkal elmaradt a szokásostól. A csapadékösszeg kevéssel 500 milliméter felett alakult, ezzel 2021 - az előzetes adatok szerint - az 1901 óta vezetett adatok alapján a szárazabb évek közé sorolható.

Hasonlóan csapadékszegény év legutóbb 2012-ben volt. A legjelentősebb csapadékhiány márciusban, júniusban, szeptemberben és októberben adódott. Ezekben a hónapokban az átlagos mennyiségnek gyakran fele sem hullott. A június 1901 óta a legszárazabb volt. A nyári csapadék nagy része intenzív zivatarrendszerekből, esetenként szupercellás zivatarokból érkezett. Csupán négy hónap (január, május, november és december) csapadéka érte el az éghajlati normált 2021-ben, de jelentős csapadéktöbblet egy hónapban sem alakult ki. Országos átlagban az év legcsapadékosabb hónapja a május, a legszárazabb a március lett.

A meteorológiai szolgálat felhívta figyelmet arra is, a Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerint az elmúlt hét év a legmelegebbnek ígérkezik a rendszeres megfigyelések kezdete óta globálisan. A 2021 elején és végén bekövetkezett La Nina esemény (a Csendes-óceán közép-keleti régiójában az átlagosnál hűvösebb vízhőmérséklet) rövid ideig tartó, nem túl jelentős hűtő hatással volt a globális felszínhőmérsékletre, nem fordította meg a hosszú távú melegedési tendenciát, ami az emberi tevékenységből származó üvegházhatású gázok rekordmagas koncentrációjának az eredménye.

Az Egyesült Államok Nemzeti Óceán- és Légköri Hivatala (NOAA) elemzése szerint a 2021 januárjától novemberéig tartó időszak a 6. legmelegebb volt, 2021 minden bizonnyal a legmelegebb tíz év egyike lesz globális átlagban - írta az Országos Meteorológiai Szolgálat.