Parragh László elmondta: a hazai össztermék 2011-ben a korábbi várakozásokhoz képest kisebb mértékben, mindössze 1,5 százalékkal nő, a GDP jövő évi alakulása megbecsülhetetlen.

Az MKIK elnökének értékelése szerint a piaci peremfeltételek napról napra romlanak, az Európai Unió és az eurózóna a túlélésért küzd. A versenyszféra növekedési lehetőségét pedig több tényező is behatárolja. Nőnek az adó- és járulékterhek, az elvárt béremelés miatt csökken a nyereség. A versenyszektor jövedelmi pozícióját becslések szerint a 2012. évi adóváltozások 260 milliárd forinttal rontják. Emellett az elvárt béremelés a versenyszektor teljes bérköltségét mintegy 290 milliárd forinttal, 4 százalékkal emeli meg, aminek várhatóan a felét kompenzálják.

Keresletnövekedésre érdemben sem a hazai, sem a külpiacon nem lehet számítani. A foglalkoztatás várható enyhe növekedése a részmunkaidős foglalkoztatásnak lesz köszönhető. A vállalati szféra hitelállománya 2008 ősze óta csökken, 2008-hoz képest 12 százalékkal, 800 milliárd forinttal, a devizahitel-probléma és az árfolyam-ingadozás napi nehézségeket okoz. Vállalati visszajelzések szerint továbbra is lassú az uniós források pályáztatása, kifizetése, rengeteg kritika éri a K+F és az innováció rendszerét is – fogalmazott Parragh László.

Jövedelemszivattyúk

A magyar gazdaságot körülvevő struktúrák – az egészségügy, a nyugdíjrendszer, a közigazgatás, az oktatásügy – szinte a rendszerváltás óta válságban vannak. Az 1990-es évek privatizációja és piacváltása óta jelentős jövedelemszivattyúk működnek a monopolhelyzet vagy kvázi monopolhelyzet okán az energetikában, a közüzemekben, a telekommunikációban, a pénzügyi világban, de még a kereskedelemben is – hangsúlyozta az MKIK elnöke.

Óriási erőfeszítéseket tesz – kevés sikerrel – az ország a leszakadó kistérségek felzárkóztatásáért, a foglalkoztatási ráta javításáért, de alacsony a hazai termelés mértéke, s közismertek az iparszerkezeti feszültségek – mutatott rá a kamara vezetője.

Hozzátette: a monopolhelyzetek, extrajövedelmek felszámolására, korlátozására, megcsapolására az adórendszer keretei között 2010-ben és 2011-ben is születtek intézkedések. A törekvések rövid távon sikeresek, de súlyos konfliktusokat generálnak. A pénzvilág, a nagy ipari lobbik felháborodtak, elégtételt akarnak. Ez a helyzet káros Magyarország számára – jelentette ki Parragh László, aki szerint 2012 különösen nehéz feladványa lesz a monopóliumok korlátozása a verseny fokozásával és a bevethető hatósági eszközökkel, mindezek mellett egy ésszerű modus vivendi megtalálása.

Az MKIK elnöke rámutatott arra, hogy 2011-ben a magyar parlament számtalan olyan jogszabályt fogadott el, amelyek érdemben alakítják át a gazdaság körüli struktúrákat. A versenyképességet lényegileg meghatározó területeken következtek és következnek be változások, mint a köz- és felsőoktatás, a szakképzés, az egészségügy, a közigazgatás, a nyugdíjrendszer, a rokkant- és előnyugdíjrendszer, a segélyezés és közfoglalkoztatás, az igazságszolgáltatás, az érdekegyeztetés, az adórendszer. A jelentős átalakítások érdeksérelmeket fognak okozni. A magyar gazdaság és a magyar társadalom elemi érdeke, hogy a struktúraátalakításokat végigvigye – hangsúlyozta az MKIK elnöke.

Áldozatot vállalnak a vállalkozók is

A magyar gazdaság szereplői, így a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tagjai is biztatják a kormányt a változtatások következetes végigvitelére. A vállalkozók áldozatot vállalnak a növekedő adók megfizetésével. Ezen áldozatvállalásnak csak akkor van értelme, ha az átalakítások sikeresek, tartósak, s a rendszerek fenntarthatókká válnak.

Az utóbbi években a magyar gazdaság lassabban regenerálódik, mint a német, ez technológiai és hatékonyságbéli lemaradásra utalhat, ami nagyon súlyos veszély. Az Európai Unió recessziójának veszélyei kihívás elé állítják a magyar külgazdaság-politikát. Az export 85 százaléka megy az Európai Unióba, így az unió gazdaságának lassulása, esetleges recessziója szükségszerűen magával ránt bennünket, ezért elengedhetetlen aktivitásunk erősítése más, növekedési dinamikájukat őrző piacokon – emelte ki Parragh László.

A magyar kamarai rendszer és az MKIK kész aktív szerepet vállalni a 2012-es kihívások kezelésében. Az év során befejeződik a szakképzés felügyeletének átvétele, a kamarai javaslatok visszaköszönnek a felsőoktatási törvényben és a közbeszerzésben. A Széchenyi-kártya a magyar kkv-k finanszírozásának továbbra is a legsikeresebb és a legtöbb vállalkozás számára elérhető terméke marad. Az állami és a kamarai kereskedelemfejlesztési rendszer összekapcsolásával az export erősítését, illetve a kkv-szektor aktivizálását lehet elérni. A vállalati vitarendezés meghatározó színterei maradnak a választott bíróságok és a békéltető testületek – mondta Parragh László.

A magyar gazdaság legfőbb piaca a kontinentális Európa, innen érkeznek a legfőbb a partnerek, befektetők, versenytársak. Ha valóban versenyképes akar lenni Magyarország ebben a közegben, akkor a gazdaságszervezést, a szakképzést, a kereskedelemfejlesztést ennek a kultúrának az átvételével kell megszervezni. Ebből kiindulva szorgalmazta az MKIK a kötelező kamarai regisztráció bevezetését, ami 2012. január 1-jétől be is következik. Hogy ez a vállalkozásoknak ne jelentsen pénzügyi terhet, a regisztráció éves díja vállalkozásonként 5 ezer forint, ami a regisztrálás és több szolgáltatás, köztük a pályázatfigyelés, a tanácsadás, a vitarendezés közvetlen költségét fedezi. Remények szerint a kötelező regisztrálás eredményeként 2012 második felére összeáll egy, a magyar gazdaság valamennyi szereplőjét tartalmazó adatbázis, aminek alapján megindulhat a csalárdok, kontárok, feketézők kiszűrése – mondta Parragh László.