A regisztrált bűnelkövetők száma 2016-ban az előző évihez képest némileg csökkent, 101 494-ről 100 933-ra. Az ismertté vált bűncselekmények aránya pedig csupán azért emelkedett 2015-ről 2016-ra 3,8 százalékkal - 280 113-ról 290 779-re -, mert egy hamis bankkártyák felhasználásával elkövetett Zala megyei csalás a bűnügyi statisztikában húszezerrel növelte az esetszámot - mondta a szakember.

A sajtótájékoztatón ismertetett statisztikák szerint a rendszerváltást megelőző utolsó évben, 1989-ben 225 393 ismertté vált bűncselekmény volt, azóta pedig 1998-ban volt kiugróan a legtöbb, 600 621.

Sinku Pál hangsúlyozta, hogy a büntetőeljárások elhúzódása soha nem az ügyészségen múlik. A hivatali vesztegetések számának két év alatti hatszoros emelkedéséről szólva pedig azt emelte ki, hogy a korrupciós ügyek száma sem az ügyészségtől függ, az ügyészség azzal tud foglalkozni, amit elé hoznak. A hivatali vesztegetések száma 2014-ben 141, 2015-ben 333, 2016-ban 835 volt.

A leggyakoribb bűncselekmény Magyarországon a lopás, ám ez is csökkenő tendenciát mutat: 2014-ben 141 469, 2015-ben 111 446, 2016-ban 92 149 ilyen eset volt. Általában a vagyon elleni bűncselekmények részaránya szintén csökken az összbűnözésen belül a korábbi 60-70 százalékról 52-re.

Az embercsempészések száma a 2015-ös 662-ről tavaly a felére, 363-ra csökkent, ami a határzárhoz köthető. Nőtt ugyanakkor az ittas vezetések száma, de ez feltehetően az erősödő rendőri ellenőrzés következménye - mondta a szakember.

A főosztályvezető azokkal a sajtóhírekkel kapcsolatban, amelyek szerint az ügyészség nem kellő intenzitással foglalkozik az EU Csalás Elleni Hivatala, az OLAF jelzéseivel, azt mondta: mind a tíz tavalyi ajánlásra pozitívan reagált a magyar ügyészség. A tíz ügy között volt például az Alstom-ügy, az Öveges-program és a fiatal gazdák támogatásával kapcsolatos visszaélések. A tíz ügyből négyben már folyt nyomozás, hatban elrendelték az OLAF-ajánlás nyomán, és azóta az egyik esetben bűncselekmény hiányában megszüntették.

Bodonyi István, a LÜ bírósági főosztályának helyettes vezetője elmondta, hogy a váderedményesség 97,5 százalék, ami azt jelenti, hogy a vádemelésig jutó ügyek ekkora részében állapított meg valamiféle bűnösséget a bíróság, az ügyek 81,5 százalékában pedig a váddal egyező volt az ítélet a bűncselekményeket és a minősítésüket illetően is. (A sajtótájékoztatón ismertetett statisztika szerint 2013 óta 96 százalék, 2015 óta 97 százalék fölötti a váderedményességi mutató.)

A szakember elmondta, hogy kedvezően hat az eljárások gyorsítására a bíróság elé állítások és a tárgyalás mellőzésével lefolytatott eljárások számának növekedése, továbbá, hogy tavaly az azt megelőző évhez képest mintegy 20 százalékkal csökkent a felsőbb bíróságok hatályon kívül helyező döntése miatti megismételt eljárások aránya.

Judiné Vida Angéla, a közérdekvédelemmel foglalkozó főosztály vezetője beszélt a bántalmazott hozzátartozók védelmében elrendelt távoltartások, gyermekvédelmi, környezetvédelmi és fogyasztóvédelmi ügyek kapcsán végzett ügyészségi tevékenységről.

A korrupciós szűrésekről szólva a szakember elmondta: 743 úgynevezett megbízhatósági eljárás nyomán 26 feljelentés született, 13 rendőr, 5 büntetés-végrehajtási, 4 kormányhivatali, 2 adóhivatali és 1-1 bevándorlási hivatali, illetve katasztrófavédelmi dolgozó ügyében. (Ezekben az eljárásokban mesterségesen létrehozott élethelyzetekben idéznek elő vesztegetési szituációkat, és azt vizsgálják, hogy hivatali kötelezettségeiknek megfelelően járnak-e az érintettek.)

Nagy Tibor főosztályvezető az ügyészség informatikai fejlesztéseit ismertette.

Belovics Ervin a legfőbb ügyész büntetőjogi helyettese kérdésre válaszolva elmondta: a felcsúti kisvasút ügyében az EU Csalás Elleni Hivatala nem tett ajánlást, nem is vizsgálódott.

Arra a kérdésre, hogy mi a szakmai véleménye az uniós ügyészségről, a szakember annyit mondott, hogy ha megfelelően működik az OLAF és az Eurojust - az EU tagállami közti büntetető igazságszolgáltatási együttműködés -, akkor az ki tudja váltani az uniós ügyészséget.

A legfőbb ügyész helyettese arra a kérdésre, hogy Polt Péter legfőbb ügyész miért nem vett részt a beszámolójáról szóló sajtótájékoztatón, annyit mondott: a legfőbb ügyész úgy döntött, "minket kér meg a tájékoztatásra".

A LÜ benyújtotta 2016. évi tevékenységéről szóló beszámolóját a parlamenthez, amelynek honlapján lesz megismerhető a dokumentum.