Visszatekintésünk első részében az őssejtterápiákban elért eredményeket foglaltuk össze. Az őssejtek a szervezet mestersejtjei, valamennyi sejt és szövet forrásai. Mivel képesek különböző sejttípusokat létrehozni, sokszorozódni és megújulni, felhasználásától az orvosok a legkülönfélébb betegségek és rendellenességek gyógyítását remélik, beleértve a rákot, a cukorbetegséget vagy a sérüléseket is. Az őssejtekkel való gyógyítás első klinikai próbái a szív, a szem és az agy károsodott sejtjeit célozzák meg. Egy európai kutatókból álló csoport idén kapta meg az engedélyt a Revascor elnevezésű, őssejteket felhasználó, szívroham után alkalmazható kezelés első klinikai próbáira. Az infarktuskor szokásos kezelés mellett az őssejtek egyszerű befecskendezése a páciensek szívébe segíthet abban, hogy mérsékeljék a szerv károsodását és megelőzzék a szívelégtelenséget.

A terápiában fiatal egészséges emberektől származó őssejteket juttattak be 12 órán belül a szívrohamon átesett páciensek szívébe abban a reményben, hogy az segíti az artériák megnyitását és a véráramlás helyreállítását. A Nagy-Britanniában és más európai országokban zajló klinikai próbába összesen 225 pácienst vonnak be. Amerikai kutatók a páciensek saját szívéből vett őssejteket használták fel első alkalommal arra, hogy helyreállítsák a károsodott szívszöveteket. Eredetileg az eljárás biztonságosságát kívánták tesztelni, de ennél többet értek el, mert javultak a szív pumpafunkciói is. Szívőssejtekkel korábban csak állatokon végeztek hasonló kezeléseket. A páciensek bypass műtéten estek át, eközben vettek szívőssejteket tőlük, amelyeket később laboratóriumi szövettenyészetben szaporítottak tovább egészen addig, amíg 1-2 millió őssejtet nem kaptak. Az így nyert sejteket körülbelül száz nap elteltével fecskendezték vissza a páciensek szívébe a Harvard és a Louisville-i Egyetem kutatói. Összesen 14 páciensnél alkalmazták a kezelést, akiknél körülbelül egyharmaddal emelkedett szívük pumpafunkciójának hatékonysága.

A koreai gyógyszerügyi hatóság nyáron engedélyezte a Hearticellgram-AMI jelölésű kezelés forgalmazását az akut miokardiális infarktus (a szívroham) kezelésére. Az őssejtekkel való gyógykezelést immár klinikai használatba vehetik az orvosok, mert a dél-koreai kutatócsoportnak sikerült meggyőznie az engedélyező hatóságot, hogy módszerük elegendően jó ehhez. A Hearticellgram-AMI kezelésben a szomatikus őssejteket a páciens saját csontvelőjéből nyerik, majd laboratóriumi sejtkultúrában tenyésztik tovább, végül közvetlenül a károsodott szívbe fecskendezik be. Sikeresen zárult a szélütés után alkalmazott első őssejtkezelés biztonságossági tesztje is. A kipróbálásba bevont három páciens állapotát azután értékelték a szakemberek, hogy a glasgow-i közkórházban, a Southern General Hospitalban őssejteket fecskendeztek agyukba. A bizottság állásfoglalása szerint nem léptek fel mellékhatások a kezelés következtében. Az értékelés utat nyit a terápia szélesebb körű próbáinak megkezdésére a szélütésen átesett páciensek körében. A kezelést abban a reményben végzik, hogy az őssejtek segítenek megújítani a károsodott agyszövetet.

Skót orvosok a ReNeuron biotechnológiai céggel együttműködve a tavalyi év végén kezeltek őssejtekkel egy szélütésen átesett idősebb férfit, aki elsőként részesült az úttörő terápiában. Azóta további két páciensnél alkalmazták a terápiát. A kutatásban nem embrionális őssejteket alkalmaztak, hanem magzatból származó őssejteket. Utóbbiaknak már nincs meg az a teljes körű átalakulási képessége, amellyel az embrióból származó őssejtek még rendelkeznek. Az eljárást a próbába bevont emberek az isémiás stroke (vérrög miatti érelzáródás) után 6–24 hónappal kapják, majd két éven át nyomon követik állapotukat.

Hamarosan megkezdi első európai, humán embrionális őssejteket alkalmazó klinikai tesztjeit bizonyos típusú látásvesztések kezelésére egy amerikai biotechnológiai cég. A kísérleti terápiára a massachusettsi székhelyű, Advanced Cell Technology elnevezésű vállalat kapott engedélyt, a kipróbálásba 12 pácienst vonnak be, akik egy vakságot okozó öröklött szembetegséggel, az úgynevezett Stargardt-szindrómával élnek. A Stargardt-szindrómában az ideghártya külső rétege pusztul el. A betegség első tünetei igen korán, hatéves kor körül jelentkeznek homályos látással és szürkületi vaksággal, a páciensek kamaszkorra elveszíthetik látásukat. A biotechnológiai vállalat 2010 novemberében kapta meg az engedélyt az Egyesült Államokban a humán embrionális őssejtek felhasználására. Az engedély alapján a klinikai vizsgálatok I. fázisa kezdődhetett meg, amelyben összesen 12 Stargardt-szindrómában szenvedő felnőtt amerikai páciens vesz részt. A második ilyen jellegű klinikai tesztjükbe a cég kutatói száraz időskori makuladegenerációban (AMD) szenvedő betegeket vontak be idén januárban az Egyesült Államokban. Az európai kipróbálás megkezdésére az engedélyt a brit egészségügyi hatóságok adták ki, a klinikai teszteket a londoni Moorfields szemkórház orvosai irányítják. Oxfordi kutatóknak bőrsejtekből kiindulva sikerült laboratóriumban létrehozni immunsejteket is, amelyek felhasználhatók a daganatos sejtek elleni harcban.

Az emberi test saját immunrendszerének felhasználása új utat nyithat a rák elleni küzdelemben. A csontvelőben kifejlődő dendritikus sejtek a fehérvérsejtek mindössze ezredrészét teszik ki, és az elsők között találkoznak a szervezetet megtámadó kórokozókkal, ezért az immunválasz elindításában kulcsszerepet töltenek be.