A brit vállalati szektor emberierőforrás-menedzsereinek legnagyobb szakmai szervezete (Chartered Institute of Personnel and Development, CIPD) 1002 tagvállalat bevonásával elvégzett, hétfőn ismertetett átfogó őszi felmérésében a válaszadók 48 százaléka számolt be arról, hogy tapasztalataik szerint uniós munkavállalóik egyre nagyobb számban érzik magukat bizonytalan foglalkoztatási helyzetben.

Az átlagon belül a brit közszféra munkaadóinak 58 százaléka, a magánszektorbeli cégek 45 százaléka észlelte e jelenséget.

A CIPD 24 oldalas tanulmánya kiemelte, hogy a felmérésbe bevont vállalatoknak több mint a negyede szerint brit munkavállalóik is veszélyben érzik állásukat a Brexit-folyamatot övező politikai bizonytalanságok miatt.

A felmérés szerint a brit vállalatok 59 százaléka foglalkoztat külföldi EU-állampolgárokat, 52 százalékuknál közép- és kelet-európai EU-munkavállalók is dolgoznak.

A CIPD vizsgálatába bevont brit vállalatok 33 százaléka azt jelezte, hogy tapasztalatai szerint az alkalmazásában álló külföldi EU-munkavállalók egyre nagyobb számban távozni akarnak az országból a brit EU-tagság megszűnése miatt.

A felmérésből az is kiderül, hogy a brit vállalatoknál dolgozó külföldi EU-munkavállalók nagy többsége nem közvetlen munkahelyi problémák miatt érzi egyre bizonytalanabbnak jövőjét. A kutatásba bevont cégek 72 százaléka szerint a Brexit-döntés nem növelte a feszültséget a brit és a külföldi EU-alkalmazottak között, és csak 13 százalék számolt be arról, hogy a két alkalmazotti csoport közötti súrlódások erősödését tapasztalja a brit EU-tagságról 2016-ban tartott népszavazás óta.

A referendumon a kilépést pártolók kerültek szűk, 51,89 százalékos többségbe.

A felmérés szerint folyamatosan növekszik azoknak a brit vállalatiknak az aránya, amelyek egyre nehezebben találnak munkaerőt betöltetlen állásaikra. A CIPD körkérdésére válaszolva a vizsgálatba bevont cégek 70 százaléka számolt be munkaerő-toborzási nehézségekről. Három hónapja 66, fél évvel ezelőtt 60 százalék jelezte ugyanezt.

A CIPD szakértői szerint a brit gazdaság munkaerőforrása várhatóan még tovább szűkül 2021-től, mivel brit kormány az EU-tagság megszűnésének jövő márciusi időpontja után tervezett, valószínűleg 2020 decemberének végéig tartó átmeneti időszak lejártával azonos bevándorlási és foglalkoztatási szabályozást kíván meghonosítani az EU-országokból és a világ más térségeiből érkező munkavállalók számára.

Az uniós munkaerő-beáramlás elapadásának kockázataira brit szakmai szervezetek is felhívták már a figyelmet.

A brit kórházi és szülészeti szakápolói személyzet felügyeleti hatóságának (Nursing and Midwifery Council, NMC) legutóbbi adatai szerint tavaly alig 1107 új munkavállaló került a szervezet nyilvántartásába az Európai Unióból. Az NMC adatai szerint ez 89 százalékos zuhanás volt éves összevetésben, egy évvel korábban ugyanis több mint tízezer szakképzett ápoló vállalt újonnan munkát az EU-országokból a brit állami egészségügyi szolgálatnál (NHS).

A Brit Vendéglátóipari Szövetség (BHA) legutóbbi felhívásában közölte: a brit éttermekben dolgozó felszolgálók 75 százaléka, a szakácsok 25 százaléka, a szállodák takarítási és egyéb fenntartási feladatokat ellátó személyzetének 37 százaléka más EU-tagállamokból érkezett.

A hét legnagyobb brit építőipari szakmai szervezet nemrégiben közzétett közös felhívásában hangsúlyozta, hogy országos átlagban 12,6 százalék, Londonban viszont csaknem 50 százalék a külföldi EU-munkavállalók aránya a súlyos munkaerőhiánnyal küszködő építési ágazatban.

A brit mezőgazdasági termelők uniója (NFU) arra hívta fel a brit kormány figyelmét, hogy a brit agrárszektornak a következő évtized elején várhatóan évente 90 ezer idénymunkásra lesz szüksége, és e munkavállalók nagyon nagy többsége a kelet-európai EU-országokból érkezik. A szervezet figyelmeztetése szerint ha a brit mezőgazdaság nem fér hozzá e munkaerőforráshoz, "a földeken fog elrothadni a termés".